A rendelők többségét nem adják át az önkormányzatok

Állami tulajdonba kerülnek május 1-jétől az önkormányzati tulajdonú szakrendelők, ha a helyhatóság úgy nem dönt, hogy továbbra is gondoskodik a járóbeteg-ellátásról. A feladattal – miként a kórházaknál – a vagyon is az államhoz kerül.

Az önkormányzatoknak február 15-ig kell nyilatkozniuk szándékukról, a kormány honlapján tegnap jelent meg az Egészségügyi Államtitkárság ezzel kapcsolatos eljárásrendje. Ebben felhívják a figyelmet arra, hogy amelyik szakrendelőről nem születik képviselőtestületi döntés, azt automatikusan átveszi az állam. Szócska Miklós államtitkár megerősítette azt is, hogy május 1-jéig elidegenítési moratórium áll fenn az önkormányzati tulajdonban lévő rendelőintézeti ingatlanokra, vagyontárgyakra. Sőt, a gazdasági társasági formában működő rendelőknél a törzs-, illetve az alaptőke nem csökkenthető, a működési forma nem változtatható meg.

Az országban jelenleg 270, nem állami tulajdonú szakrendelő működik. Ebből 123-at az önkormányzat, 40-et az önkormányzat által létrehozott gazdasági társaság, míg százat magáncég működtet.

A májusi államosítás csak a 123, önkormányzat fenntartású szakrendelőre vonatkozik. Hogy ezek tulajdonosai közül eddig mennyien jelezték szándékukat, nem sikerült megtudnunk a tárcától. A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség ugyanakkor felmérést végzett. A hatvan érintett rendelő közül a 23 nagyobb igazgatója válaszolt, közlésük alapján a rendelők 90 százalékát szinte biztosan megtartják az önkormányzatok, olyan jelzés viszont egyetlen helyről sem érkezett, hogy biztosan átadnák - közölte Pásztélyi Zsolt elnök.

A főváros XIII. kerületének képviselő-testülete már határozott, és május 1. után is vállalja a járóbeteg-szakellátással kapcsolatos feladatokat. Gödöllőn szinte biztosan az átadás mellett döntenek, és Gémesi György polgármester, egyben a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke úgy látja, más testületek is hasonlóan gondolkodhatnak. A városvezető lapunknak azzal érvelt, hogy miközben a helyi szakrendelőhöz legalább egy tucat település lakosai tartoznak, a fenntartási, felújítási költségekhez soha más érintett helyhatóság sem járult hozzá. Az idén radikálisan megkurtított bevételekből a város egyszerűen nem képes finanszírozni a szakrendelőt.

Gémesi György szerint ezzel nem éri őket presztízsveszteség, míg Pásztélyi Zsolt úgy vélte, a rendelőjüket megtartó önkormányzatok ezt, valamint azt is szem előtt tartják, hogy a kórházakhoz csatolandó rendelők sokkal kevésbé fogják tudni kiszolgálni a helyi igényeket.

A településeknél borítékolt a hiány

A központi költségvetésből biztosított források a települések nagy részében a legszigorúbb gazdálkodás mellett sem fedezik a kötelező feladatok ellátásának költségeit. A helyhatóságok nem tudják költségvetésüket a törvényben előírtaknak megfelelően, hiány nélkül tervezni, forrás hiányában számos, eddig nyújtott önkormányzati szolgáltatás ellehetetlenül. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége ezért február 13-án Gödöllőn konferenciát szervez, ahol Pintér Sándor belügyminisztertől és Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől szeretnének választ kapni arra, hogyan lássák el így a feladataikat.