Gyógyszervásárlás Erzsébet-utalvánnyal?

A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) nem reprezentatív felmérése szerint az utóbbi évek gazdasági válsága a receptek kiváltásán is meglátszik. A hónap azon napjain, amikor a legtöbben fizetést, nyugdíjat vagy valamilyen szociális juttatást kapnak, jelentősen megnő a gyógyszertárak forgalma, míg hó végén jóval kevesebben vásárolnak orvosságot – mondta lapunknak Sándor Csaba.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke szerint a lakosság anyagi helyzetének romlása miatt ma már inkább elfogadják a patikusok által felajánlott azonos hatóanyagú olcsóbb készítményt, míg évekkel ezelőtt a betegek még ragaszkodtak megszokott gyógyszereikhez.

A Webbeteg internetes portál két évvel ezelőtti felmérése még azt mutatta, hogy a páciensek több mint fele soha nem kérdez rá, létezik-e a felírt gyógyszer helyett olcsóbb készítmény. A gyógyszerész által javasolt helyettesítő készítményt elfogadó betegek aránya nagyjából 30 százalékot tett ki, és még azt követően is 35 százalék alatti volt ez az arány, miután 2012 óta a patikusoknak kötelezően ajánlaniuk kell az olcsóbb helyettesítő készítményeket. Sándor Csaba tájékoztatása szerint ugyanakkor mára ez az arány elérte a 47-48 százalékot.

Ez azért különösen nagy eredmény, mert sokan azért nem váltották ki és szedték rendszeresen gyógyszereiket, mert nem tudták megfizetni. Most viszont az olyan krónikus betegségek esetén, mint amilyen például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség, az egészségbiztosító árcsökkentése miatt egyre több megfizethető áru készítmény található, amelynek havi adagja már 1000–1500 forintért is elérhető.

Most is akadnak azonban olyan betegségek, amelyek kezelése sokba kerül, sokak számára megfizethetetlen. Egy komolyabb megfázás, influenza esetén például hiába kapja a beteg támogatással az antibiotikumot, a mellé probiotikum, vitaminkészítmény is kellene, márpedig így együtt 6–8 ezer forintba is kerülhet egy kúra.

Növekvő kiadások, emelkedő betegterhek

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint magyarországi patikákban 150-170 millió darab vényt váltanak be a betegek. Míg a támogatott orvosságok forgalma 2000-ben még csak 197 milliárd forint volt, 2011-ben már megközelítette az 500 milliárd forintot. Az összkiadás valamivel több, mint 70 százalékát állta az egészségbiztosító 2000 és 2011 között. Ahogyan ennek összege, úgy a lakossági kiadásoké is jelentősen nőtt az elmúlt 12 évben: míg az ezredfordulón a betegek még csak 42,5, tavalyelőtt már több mint 113 milliárd forintot hagytak a patikákban a támogatott orvosságokért.

Ezért az MGYK már tavaly felvetette, hogy a szociális Erzsébet-utalvánnyal, valamint a SZÉP-kártyával is lehessen patikaszereket vásárolni. Mint ismeretes, 2012 novemberétől az arra rászoruló családok Erzsébet-utalványban kapják a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó támogatást. Az utalványon jelenleg készételt, ruhát és tanszert vehetnek.

Mivel pedig a munkáltatók által viszonylag preferált cafetéria-elem az egészségpénztári támogatás, és a megelőzés éppoly fontos, mint a kezelés, az MGYK szerint célszerű lenne az egészségpénztári kártya felhasználását az összes, patikában kapható készítményre kiterjeszteni.