Czerván: 2013 jó lehet a hazai mezőgazdaságnak

Nagy a felelősség az agráriumon, hiszen amikor jól teljesít, akkor az ország GDP-je is nő - mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára pénteken Kiskunhalason az MTI-nek.

A GDP-n belül 3,5-4,5 százalék a szűk értelemben vett agrárium részesedése, de 2011-ben az 1,7 százalékos hazai gazdasági növekedésnek az agrárium adta több mint a felét, 0,9 százalékot - mondta az államtitkár, aki a VII. Halasi Borudvar megnyitójára érkezett a csipke városába.

Tavaly az aszály miatt gyengébb teljesítményt tudott nyújtani a szektor, ami kihatott az ország gazdasági teljesítményére. Czerván György szerint minden esély megvan arra, hogy az idei egy jó mezőgazdasági év legyen. Az agrárgazdaságért felelős államtitkár szerint a belvízprobléma mára szinte teljesen megoldódott, a tavaszi munkák két-háromhetes elmaradását a gazdálkodók jelentős részben már behozták. Lassan az ország nagy részén azért kell imádkoznunk, hogy az elvetett tavaszi növényekre jöjjön meg néhány milliméter eső.

Beszámolt arról, hogy most folyik az Európai Unióban a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusának a közös agrárpolitikai vitája a Tanács, a Parlament és a Bizottság között. Kiemelte, hogy a magyar érdekekkel ellentétes volna, ha elfogadnák a piacszabályozási változások között a bizottságnak azt az eredeti javaslatát, amelynek értelmében 2015-ben a szőlőtelepítési jogok rendszere megszűnne.

Ez a lépés a magyar és az európai bortermelési érdekekkel teljesen ellentétes, hiszen néhány országban kontrollálhatatlan telepítési és termelési folyamatokat indítana meg, növelve az importnyomást Magyarországon - fogalmazott az államtitkár. Hangsúlyozta: az a magyar álláspont - és a tagállamok többsége is azt támogatja -, hogy ne kerüljön kivezetésre 2015-ben ez a rendszer.

Czerván György emlékeztetett arra,, hogy most a szőlőtelepítés csak telepítési jog birtokában végezhető, ha ezt megszüntetnék, gyakorlatilag bárki telepíthetne bárhova szőlőt, a nem szabályozott termelésnövekedés pedig a minőség iránt elkötelezett európai borpiac zavarait idézné elő. Nem véletlen, hogy valamennyi európai bortermelő ország - így többek között Franciaország és Olaszország is - tiltakozik a rendszer megszüntetése ellen és kompromisszumos javaslatként egy új engedélyezési rendszer bevezetésére tettek javaslatot 2019-től.