Feketén szívhatnak a fogyasztók

A szavazáson minden bizonnyal Lázár János forgatókönyve érvényesül majd, hiszen rögzíthetik például a Miniszterelnökséget vezető államtitkár által javasolt 10 százalékos minimum kiskereskedelmi árrést. „A dohánytermékek árrésének jelenlegi struktúrában történő emelése – az iparág évek óta tartó vesztesége miatt – csak a fogyasztói ár emelkedésével valósítható meg. A magyar fogyasztók alacsony vásárlóereje és az árak folyamatos, nagymértékű emelkedése jelentős kockázatnak teszik ki a legális piacot, melynek hatása az illegális termékek forgalmának növekedésével járhat” – közölte lapunkkal a hazai dohánypiac főszereplőit tömörítő Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége (DBMSz). Hozzátették: az elmúlt években a jövedéki adóemelések jelentős áremelkedéseket eredményeztek, csak 2013 év eleje óta már átlagosan 50 forinttal emelkedett a cigaretta ára. Mindez az idei év első negyedévében 10 százalékos, 2012 márciusa és 2013 márciusa között pedig összesen 20 százalékos csökkenést okozott a piacon, és már most egyre intenzívebb illegális piaci forgalomról lehet beszámolni.

A minimum-árrés mértéke ellentétes a gyártók és kiskereskedők érdekeivel. Úgy becsülhető, hogy Magyarországon évente a legális forgalomban mintegy 12 milliárd szál cigaretta és mintegy 5 ezer tonna vágott dohány fogy. A NAV adatai szerint viszont 2012 első harmadában a cigarettaértékesítés közel 20 százalékkal csökkent: 3,5 milliárd szálról 2,8 milliárd szálra. Közben a vágott dohány fogyasztásának növekedési üteme is lanyhulni látszik. Tavaly áprilisához képest 13 százalékkal csökkent a teljes dohánypiac. Nem valószínű, hogy ennyien leszoktak volna a dohányzásról.

Több település trafikosainak elmondása szerint a feketepiac jelentősen megnehezíti a mindennapjaikat és veszélyezteti a megélhetésüket. „Több olyan vevőm is van, aki hetente többször jön cigarettahüvelyt venni, de dohányt sohasem visz” – mondta el lapunknak egy békés megyei trafikos. Nem ritka az sem, hogy a helyi piacon töredék áron vásárolnak be a Romániából behozott kilós vágott dohányból, ahol iskolába menet még a fiatalkorúakat is kiszolgálják az előre megsodort cigarettával. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében minél keletebbre, és minél kisebb faluba érünk, annál gyakoribb, hogy a házaknál olcsó ukrán termékeket lehet kapni, vagy éppen az otthon termesztett dohányt értékesítik. A dohánytermékek jövedéki adója legutóbb tavaly decemberben emelkedett 11 900 forintról 12 500 forintra ezer darabonként.

Ehhez járul a kiskereskedelmi eladási ár 31 százaléka, amely változatlan marad, de az ezer darabonkénti minimuma 22 300-ról 24 920 forintra emelkedett. Ez a fogyasztói árakat a cigaretta esetében mintegy 50-60 forinttal emelte csomagonként. „Az tisztán látszik, hogy hatalmas összeg folyik be a főtevékenységként dohányáru-nagykereskedelemmel foglalkozó cégek kasszájába. 2011-ben a 26 árbevételi adatokat leadó dohányáru-nagykereskedő összesen 527 milliárdos árbevételt ért el, egy évvel korábban 27 cég 511 milliárdos, 2009-ben pedig szintén 27 társaság 480 milliárdos forgalmat vallott be. Ez azt jelenti, hogy 2010-ben az előző évhez képest 6,4, 2011-ben pedig 3,1 százalékkal gyarapodott az érintett társaságok összárbevétele” – ismertette legfrissebb elemzését Keleti József , a Bisnode csoport ügyvezető igazgatója. Bár az árbevétel emelkedett 2009 óta, az eredményadatok már sokkal rosszabb képest festenek. A veszteség ugyanis az árbevétel-emelkedésnél nagyobb ütemben nőtt, ez pedig arra utal, hogy a dohányáru-nagykereskedelem nem jelent jelentős nyereséget a szektorban érdekelteknek. Az adataikról a Bisnode csoportnak beszámoló dohányáru-nagykereskedelmi társaságok adózás előtti eredménye 2009-ben 2 milliárd forintra rúgott, ehhez képest 2010-ben 19 százalékkal 2,5 milliárdra nőtt a mínusz. A 2011-ben feljegyzett 3,7 milliárd forintos negatív eredmény pedig durván 50 százalékos veszteségnövekedést jelent az érintett vállalatoknak. Az ipar nem tudja az árrést finanszírozni.