Kudarc az EU energiapolitikája

Nyolc vezető uniós energiatársaság vezérigazgatója felszólította az EU vezetőit az uniós energiapolitika megújítására. Az, ami most van, szerintük kudarc.

A nyolc társaság nevében a francia GDF Suez vezérigazgatója, Gerard Mestrallet indított támadást az Európa Tanács május 22-i értekezletén, amely az energiára és az adócsalásokra összpontosított. Az AFP hírügynökség szerint (amely Mestrallet Le Monde-nak adott interjúját idézte) a vezréigazgató kijelentette, hogy az európai energiapolitika kudarcot vallott, és tönkreteszi a szektor egyes részeit. Ezért az energiapolitikát újra kell definiálni, bleértve annak ambícióit és tartalmát is. Gerard Mestrallet önmagán túl a következő vezérigazgatók nevében szólalt fel: Fulvio Conti (Gas Natural Fenosa), Gertjan Lankhorst (Gasterra) Ignacio Galan (Iberdrola), Paolo Scaroni (ENI), Peter Terium (RWE), Johannes Teyssen (E.On), Rafael Villaseca Marco (Enel).

Mestrallet hangsúlyozta: „nem támogatást kérünk, hanem átlátható, stabil és egységes európai szabályozást, számszerűsített, a klímavédelemre vonatkozó, 2030-ig szóló tervszámokkal”. Az EU ugyanis egyetlen, idevágó célját sem valósította meg: nem ért el eredményt a klímavédelem terén, nem növelte a versenyt, és nem növelte az energiaellátás biztonságát. A Kiotói Egyezmény aláírása ellenére nő az energiaszektor szén-dioxid kibocsátása, főként Németországban. A környezetet kímélő gázüzemű erőművek négy napból hármon állnak, közben a szénerőművek teljes gőzzel üzemelnek. Mindez az amerikai szén alacsony ára miatt alakult így, ennek árát pedig az olcsó, amerikai palagáz nyomta le.

Rossz, mert többletkapacitásokhoz vezetett a megújuló alapú áramtermelés támogatása is. Mindezek tetejébe az áramkimaradás (blackout) kockázata soha nem volt olyan nagy, mint most, éppen a gázüzemű erőművek versenyképtelenné válása, valamint a szél- és a naperőművek tervezhetetlen működése miatt.

A nyolc vezérigazgató – közös közleményük szerint –a javaslatot a május 22-i uniós megbeszélés előtt Brüsszelben egyeztette. Állásfoglalásukban ismertetik a szektor előtt álló kihívások súlyos voltát, és kijelentik, hogy a jelenlegi energiapolitika átláthatóságának hiánya és a szabályozás bizonytalansága együtt az energetikai beruházások elmaradásához vezetnek. Ez viszont az ellátás biztonságának csökkenéséhez, foglalkoztatási problémákhoz vezet, és visszaveti az európai gazdaságot is. A jelenlegi helyzet elfogadhatatlan.

Bíznak abban, hogy az EU továbbra is kiáll a verseny, az ellátásbiztonság és a fenntartható fejlődés elvei mellett, ahogyan az energiapiac teljes liberalizálása mellett is. Úgy látják, hogy csak mindeme feltételek garantálhatják a versenyképes energiát az ipari felhasználók és a lakosság számára.

Hangsúlyozzák, hogy az energiacégekbe vetett bizalom és az európai energiapiac vonzereje visszaállítása érdekében lépnek fel. Nyilvánvaló, hogy a megújított uniós megközelítés elengedhetetlen eleme a klímaváltozás elleni harc, de van benne néhány új gondolat is:

1. Fejlett piactervezésre van szükség, beleértve az összes eszközre kiterjedő kapacitás-koordinációt.

2. Ambiciózus, de megvalósítható, 2020 utáni célszámokat kell meghatározni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. A karbon-kvóta piac alkalmas a klímabarát technológiák bevezetésére.

3. Még inkább fenntartható módon kell ösztönözni a megújuló alapú energiatermelést, hogy csökkenjenek a háztartások költségei, és zsugorodjanak a tagországok közötti különbségek.

4. Erősíteni kell az ígéretes technológiákba történő beruházások ösztönzését, ilyen az energiatárolás, az újabb fajta megújulók, a szén-dioxid befogás és tárolás, az okos hálózatok, az okos mérés és a palagáz-termelés.

A nyolc vállalat vezetői olyan intézkedéseket várnak az uniós vezetőktől, amely megoldást jelent arra a kritikus helyzetre, amellyel az energiacégek szembe találták magukat.