Az állam csak pénzügyi befektető legyen a patikákban - interjú

- Önöket is meglepte, hogy az állam tulajdonosként belép a patikapiacra.
- Igen. Sőt a patikaalappal kapcsolatban a javaslat parlamenti benyújtása előtti napokban is úgy nyilatkoztunk, hogy ezzel nem kell számolni. Múlt pénteken hívott egyeztetésre Lázár János, amikor már a parlament honlapján olvasható volt az eredeti javaslat. Akkor viszont elmondhattam, milyen garanciális elemeket tartunk fontosnak beépíteni a jogszabályba a gyógyszerészek szakmai függetlenségének és az állami tulajdonlás átmeneti voltának biztosítása érdekében.

- Ezek mindegyike bekerült az elfogadott törvénymódosításba?
- A jó részük igen és ígéretet kaptam arra, hogy a végrehajtási kormányrendeletbe a hiányzó elemek is bekerülnek. Így például az, hogy az a szerv, amelyet a kormány az állam tulajdonosi jogainak gyakorlására kijelöl, csak pénzügyi befektetőként szerepel, és a gyógyszerész szakmai önállósága nem csorbul. Úgyszintén megállapodtunk, hogy az állam tulajdonosi szerepvállalása csak átmeneti lesz.

- Tehát abban bíznak, hogy az állam csak „csendestárs” lesz, nem szól bele a napi működésbe. De hiszen éppen az Önök javaslatára került bele a jogszabályba az a kitétel, hogy a tulajdoni hányadnak és a szavazati jognak együtt kell mozognia az adott gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban. Márpedig, ha az állam lesz a tulajdonos, e jog őt is megilleti.
- A gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban a szindikálás tilalmát valóban kértük. Azonban a most elfogadott törvénymódosítás értelmében az állam tulajdonrésze a gyógyszerészi tulajdonhányadba számít be, hasonlóképpen ahhoz, ami a patikaalap keretei között az úgynevezett tőkeprogram szabályzatában kidolgoztunk. Ezzel együtt az állam tulajdonosi szerepvállalásával kapcsolatban – a liberális szabadpiacot és az állami gyógyszerészetet egyaránt elutasító kamarai álláspont miatt – vannak aggályaink. Ezért kértük a garanciákat.

- Nem tartja megalapozottnak azokat a felméréseket, amelyek szerint a patikusok nem akarnak tulajdonosok lenni, mindössze 4 százalékuk él majd várhatóan a hitel lehetőségével?
- Annak a felmérésnek, amelyre utal, nemcsak a reprezentativitásával, a fogalomhasználatával és a módszertanával volt gondom, de az sem volt megállapítható, hogy a válaszolók között milyen arányban voltak a gyógyszerészek és a tulajdonosok. Ezzel együtt én is tapasztalom, hogy a gyógyszerészek között nagyon sok a bizonytalanság, és van egyfajta félelem a tulajdonváltással kapcsolatban is. A mostani módosítás és a patikaalap azonban mindenkit meggyőzhet, hogy a döntéshozó ténylegesen fel akarja számolni a zsebszerződéseket és a többségi gyógyszerészi tulajdon mellett is elkötelezett. Az első három helyen gyógyszerészeknek biztosít elővásárlási jogot a patikai üzletrészre, akik ha nem élnek vele, maximum három évre még gondolkodási időhöz is juthatnak.

- Azokat az aggályokat sem osztja, amelyek szerint a patikák jövedelmezősége nem biztosít garanciát arra, hogy ha hitelből veszik meg a tulajdonrészt, azt vissza tudják fizetni?
- Szerintem jóval kisebb a kockázat, mint 2006 és 2010 között volt. 2010-hez képest 2011-ben az ágazat által megtermelt eredmény 7-ről 12 milliárdra nőtt, a veszteséges patikák száma 600-ról 400-ra csökkent, az ágazati árrés-tömeg 93 milliárdról 96,9 milliárdra emelkedett, a negatív saját tőkével működő patikák száma csökkent, és 69-ről 58,5 milliárdra mérséklődött a nagykereskedők felé a patikák adóssága. A 2012-es mérlegadatokat majd csak októberben fogjuk látni, de az már tény, hogy a patikai szállítóállomány, 52 milliárd forintra tovább csökkent. Ma még nem tudom, milyen ütemben javul az ágazat gazdasági helyzete, de a trendforduló 2011-ben megtörtént. Másrészt a hitel a patikai vállalkozások feltőkésítését is segítheti.

- Azt mondja, bizonyosan lesz miből visszafizetnie a hitelt annak, aki csak ebből lesz képes tulajdont vásárolni?
- A kormánnyal közösen kidolgozott konstrukciók igénybe vételének minimális a kockázata, ugyanis a kedvezményes hitelszerződésnek és a tőkealappal való megállapodásnak is előfeltétele a vállalkozás helyzetének felmérése és egy megalapozott üzleti terv elfogadása. Tény viszont, hogy egy saját tőkéjét elveszített, eladósodott, nem rentábilis gyógyszertár forgalomképessége megkérdőjelezhető. Ha elfogadjuk, hogy a szükségletalapú gyógyszerellátási modellben jó eséllyel prognosztizálható a patika eljövendő eredményessége, ki lehet számolni, hogy mekkora lehet egy még kigazdálkodható hitel. Az adott üzletrész értéke pedig nem rugaszkodhat el irreálisan a vállalkozás eredménytermelő képességétől.

- Az állam viszont, mint készpénzes vevő, lenyomhatja a vételárat.
- Ez is megeshet, ha az állam tárgyalási pozícióba kerül a befektetővel.

- Nincs Önben egy cseppnyi kétely az állam szerepvállalásával kapcsolatban?
- Bennem is vannak félelmek, mert emlékszem a múltra és nem látok a jövőbe. Ha viszont az állam rá akarna tenyerelni a gyógyszertári hálózatra, azt sokkal egyszerűbb módszerekkel megtehetné. Az elmúlt három évben a kormány sokat tett a patikusok szakmai és egzisztenciális függetlenségéért, ezért nem kérdőjelezhetem meg sem a jó szándékot, sem pedig a múlt pénteki megállapodás megvalósulását.