Meddig eshetnek a lakásárak?

Az FHB Lakásárindex adatai szerint március végéig 2 százalékkal voltak alacsonyabbak a lakóingatlan árak, mint az elmúlt év utolsó negyedében. Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete ezzel párhuzamosan 2,6 százalékkal növekedett az év első negyedévében, ami növelheti a lakások iránti keresletet: 2013-ban kevesebbet kell dolgozni egy négyzetméternyi lakásért, mint az utóbbi 13 évben bármikor. Az FHB szerint idén a jövedelmek emelkedése mellett a lakásárak lassú csökkenése várható, kedvezőbbé téve a lakásvásárlást. Nem is beszélve arról, hogy csökkennek a betéti és hitelkamatok is. Az MNB szerint a piaci lakáshitelek THM szintje már átlagosan 10 százalék alá esett, és az államilag támogatott hitelek akár 6-7 százalékos induló kamattal igényelhetők. Az év második felében keresletet támaszthatnak a lakáspiacon a felsőfokú tanulmányaik miatt költözők és a felújítók is.

Több európai országban a lakáspiac növekedett 2008 és 2012 között, azaz a válság már nem érezteti hatását. Magyarországon azonban  még nem érzékelhető a fellendülés és folyamatos az árcsökkenés, több, a válságtól különösen sújtott országhoz hasonlóan.

Az eladósodottabb országokban 2010 óta általában csökkent a GDP-hez viszonyított állomány mértéke. Magyarországon a végtörlesztés hatására nagyot csökkent az állomány, míg kelet-közép-európai régiónk többi országában a GDP-hez mérten is növekedett a jelzáloghitelezés.

A lakásépítések is tovább csökkentek az első félévben: júniusig 2680 új lakást adtak át Magyarországon, ami az előző év első negyedévével összehasonlítva további lassulást jelent – állapítja meg az FHB Jelzálogbank Nyrt. tanulmánya hozzátéve, hogy a kiadott építési engedélyek száma sem ad okot a bizakodásra. A csökkenés ugyanakkor korántsem azonos arányú a különböző régiókban. Az ország nyugati-középső tengelye mentén lévő megyékben kisebb volt  a csökkenés, míg Hajdú-Bihar, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tapasztalták a legnagyobb mértékű fogalomesést.

Ráadásul a meglévő lakásállomány is korszerűsítésre szorul és ezt a legutóbbi népszámlálás ismét megerősítette. A korszerűsítést pedig a hőszigeteléssel kell kezdeni, hiszen a legnagyobb energia megtakarítás a panellakások és a családi házak szigetelésével valósítható meg. És ez nem csak télen fontos, hanem legalább ugyanakkora mértékben a kánikula idején is.

Amint Kruchina Sándor, az Austrotherm Kft. szakértője lapunknak elmondta, a vastag hőszigetelés mögött a falszerkezet csak lassan tud felmelegedni. Ha pedig a napos oldalon külső redőnnyel is védjük az ablakokat, a lakás levegője sem melegedik fel. Estére pedig a kinti hűvösebb levegővel, energiafelhasználás nélkül is lehűthető a lakás. Így vagy nem kell klímaberendezést venni, vagy jelentősen kevesebbet kell használni, így sok pénz takarítható meg a villanyszámlán. A szakértő szerint a Nyugat-Európában általánosan használt 12-15 centiméter vastag hőszigetelést kell alkalmazni. Ez nem csak télen-nyáron hasznos, de jelentősen növeli az ingatlan piaci értékét is.

Hatalmas árkülönbözet a lakótelepeken
Miskolcon 94 ezer forint egy lakótelepi lakás négyzetmétere, míg az óbudai Pók utcai lakótelepen 222 ezer. A Duna House elemzése szerint ugyanakkor nem feltétlenül Budapest a drágább és vidék az olcsóbb. Vannak olyan fővárosi lakótelepek, ahol alacsonyabb áron vásároltak idén, mint a nyugati országrészen. Sopronban például a fővárosi középmezőny áraival megegyező 171 ezer Ft/m2 áron vették idén a paneleket, de a Győri 155 ezres átlag négy budapesti lakótelepi átlagnál és magasabb. A fővárosi lista alján a Havanna lakótelep áll átlagosan 119 ezer forintos négyzetméterárral.