A Koreai Köztársaság magyarországi nagykövetségének tanácsadója, Böröcz László ésYoon Jiwan elsőtitkár egyrészt abban látja a dél-koreai termék erősségét, hogy az az 1970-ben külföldi segítséggel a nulláról indult dél-korai nukleáris ipar sikeres terméke. Dél-Korea mára a világ negyedik legnagyobb atomenergia hasznosítójává vált, négy atomerőművében összesen 23 reaktor működik, 5 épül, és további 6-ot terveznek. Kapacitásaikat átlagosan 90,7 százalékra használják ki, míg a nemzetközi átlag 81 százalék a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adatai szerint. Jobbak a nemzetközi átlagnál a dél-koreai reaktorok meghibásodási kockázatra vonatkozó mutatói is. (Korea 1,2, USA 6,4, a világátlag 6,4 százalék.)
„Nukleáris fűtőanyagot azonban nem állítanak elő Dél-Koreában, azon nemzetközi egyezmény miatt, amely tiltja, hogy a félsziget bármi olyan tevékenység (uránium-dúsítás) folyjon, ami kapcsolatba hozható nukleáris fegyver előállításával” – mondta a Világgazdaságnak Yoon Jiwan.
Az APR 1400 árára vonatkozó kérdésre az újságírók nem kaptak választ, de a beszélgetés során a majdani paksi tendert tízmilliárd eurósnak nevezte az elsőtitkár. A Kepco által vállalható magyarországi beszállítói arány kapcsán most és korábban is elhangzott egy 30 százalékos becslés.
A paksi bővítésen esélyes öt nyomottvizes reaktortípusból a továbbiakat orosz, francia-japán, francia és amerikai gyártók szállítanák. Az MVM 2010-es értékelése szerint az APR 1400-as előnye, hogy engedélyezett típus, gyorsan építhető, és olcsó. Hátránya viszont, hogy nem euro-atlanti termék, nincsen olvadékcsapdája, és nem védett repülő rázuhanása ellen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.