Köztörvényes vagy veszélytelen? A hatóság szeme a párnagázon

Csak igen szélsőséges esetben fordulhat elő, hogy olyan mennyiségű, eredetileg nem kereskedelmi célú, úgynevezett párnagázt vegyenek ki a földalatti gáztárolókból, ami miatt veszélybe kerülnek magának a tárolónak a szerkezete is.

E kivételre a rezsicsökkentés részeként kerülne sor: a döntéshozói szándék szerint ennek az energetikai célra alaphelyzetben nem hasznosított gáznak a felhasználásával lehetne olcsóbbá tenni a lakosságnak eladott gázt.

A tervet Facebook-oldalán Holoda Attila, az Orbán-kormány volt energiaügyi, helyettes államtitkára (egyben a Mol csoport korábbi Eurázsiai kutatás-termelési igazgatója) köztörvényes bűncselekménynek minősítette, amelyre tudatosan, szakmai hozzáértés teljes hiányában, pusztán politikai és hatalmi célok mentén kerülne sor.

Elvben a terület egyik specialistája, a Világgazdaság Online-nak nyilatkozó rezervoár-szakértő is egyet ért a műszaki kockázatokkal, ám úgy látja, hogy a gyakorlatban nincs ilyen veszély. „Magyarországon a leghatékonyabb módon történik a földalatti olaj- és gáztárolás. A folyamat állandó szakmai ellenőrzés alatt történik, a besajtolás és kitárolás előtt és után (és máskor is) mérik a tárolók és a bennük lévő szénhidrogének, valamint maguk a tárolók műszaki jellemzőit. Semmi olyan lépésre nem kerülhet sor, amelyet előzőleg a bányászati hivatal és más, geológiai szakhatóságok ne hagynának jóvá” – mondta Szitó János. Ha túlzottan lecsökkenne a nyomás a tárolóban, akkor abba alulról és oldalról beáramolna a (peremi és a talpi) víz, amely elárasztaná a kutakat is, de éppen ennek a megakadályozását szolgálják a mérések és a szigorú hatósági felügyelet. A hatósági szigor olyan erős, hogy volt, hogy téli fűtési idény idején is megtiltotta a tárolóból való további gázmennyiség kivételét, éppen a tároló biztonsága érdekében.

Ettől persze időnként, műszaki és geológiai szempontok mentén eltérhet a szükségesnek minősített párnagáz mennyisége. Ám tudni kell, hogy a kereskedelmi mennyiségen felül kivett gázhoz nagy nyomásfokozásra, vagyis többlet energiára (és költségre) van szükség.

Szitó János eloszlatta azt a lapunkhoz eljuttatott aggodalmat, hogy amennyiben a rossz minőségű (nagy széndioxid- és más, nem éghető gáz tartalmú, egyben veszélyes hulladéknak minősülő) párnagáz keveredik a jó minőségű orosz gázzal, akkor romlik a lakossághoz eljuttatott gáz minősége, csökken a fűtőértéke. „A tárolókban lévő párnagáz egy része valóban eltérő minőségű a gáz eredetéről függően, de szó nincs arról, veszélyes hulladék lenne. Az a legjellemzőbb, hogy mivel tárolásra kimerült gázmezőt használnak, párnagázként is az adott lelőhely gáza működik. E gázok összetétele értelemszerűen egymásétól és az importétól is eltérhet, de a különbség nem számottevő. Ráadásul az is nagyon jellemző, hogy vásárolt gázból pótolják a párnagázból (elszivárgás miatt) hiányzó hányadot.

Magyarországon egyébként a leghatékonyabb módon történik a gáztárolás: a gáz nem üregekben, hanem az említett, kimerült lelőhelyek porózus kőzeteiben (homokkőben, repedezett mészkőben) van.