Az idei sem lesz csúcsév a szőlőtermesztőknek

„Változatos a szőlőtermés idei összképe, hiszen az egyes fajtákat és az egyes borvidékeket eltérően érintette az idei időjárás negatv hatása” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Kocsis László egyetemi tanár. A Pannon Egyetem Georgikon Kar Kertészeti Tanszékének vezetője lapunknak hozzátette: az idei összes szőlőmennyiség nem fogja elérni az átlagos évek színvonalát. „Bár a tavalyi, rendkívül kis mennyiséget hozó évnél idén több szőlő terem, ám egy átlagos év mennyiségétől hozzávetőleg 10–15 százalékkal elmarad majd az idei szőlőmennyiség” – tette hozzá Kocsis.

Az időjárás a legérzékenyebben a korai érésű fajtákat érintette, például a Balatonnál kifejezetten gyenge termést hozott a cserszegi fűszeres, igaz, máshol jobban teljesített ez a fajta. A nyári forróság és aszály sem egyformán hatott, míg a móri térséget kifejezetten tragikusan érintette, Balatonboglár területén közel sem végzett ekkora pusztítást a szárazság.

Kocsis László szerint a minőség idei alakulását még nehéz megítélni, évjárathatásról még korai lenne beszélni, de tény, hogy az őszi időjárás alakulása nem kedvez a 2013-as évjáratnak. „Az ősz eleji csapadék még kedvező volt, ám az azt követő, hosszan elhúzódó hűvös időjárás nem tett jót. Az érés egy ponton megrekedt, tíz fok alatt a cukortartalom nem emelkedik tovább, és a savlebomlás sem zajlik, vagyis az ilyen alapanyagból nehéz igazán jó bort készíteni. Ennek ellenére a borászoknak ebből kell a legtöbbet kihozniuk” – fogalmazott a szakértő. Kocsis ugyanakkor hozzátette: elsősorban a kései fajták, és egyes szerencsésebb borvidékek esetében egészen jó borok is születhetnek idén.

A mennyiségi deficit nem új a hazai borászatban. Tavaly Magyarországon mindössze 1,9 millió hektoliter bor termett, ez a mennyiség a hazai fogyasztást sem éri el, hiszen az 2,3 millió hektoliter körül alakul évente. A korábbi szintén félmillió hektoliternyi exportárualap is hiányzott a múlt évben az akkori szélsőséges időjárás miatt.

A tavaly tavaszi fagy és a 2012-es nyári aszály a minőségre nem volt nagyon rossz hatással, de a mennyiséget jelentősen csökkentette. Kiemelkedő teljesítményt ugyanakkor nem hozott a 2012-es évjárat.

A magyar bortermelés összességében a szokásosnál jóval kevesebb volt az elmúlt néhány évben, ezért a Magyarországra irányuló borimport fokozatosan nőtt. Ezt a tendenciát csak felerősítette az, hogy a vásárlóerő gyenge volt az elmúlt években, ezért a fogyasztók az olcsóbb, jellemzően olasz borok felé fordultak, a hazai borászok fokozatos piacvesztést voltak kénytelenek elkönyvelni.

Egyelőre lokalizált a fertőzés

Komoly veszélyt jelent a szakértők szerint az idehaza is megjelent aranyszínű sárgaság fitoplazma, amelyet egyelőre csak Zala megyében, Lenti térségében észleltek, viszonylag kis helyen. A betegség a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója, amely Európa számos országában már megtelepedett, ám Magyarországon még újnak számít. A fertőzés miatt a szőlőtőkék terméshozama 20-50 százalékkal csökkenhet, végül a növények elpusztulnak. A beteg növények száma évente megtízszereződhet. Súlyosbítja a problémát, hogy a betegség ellen nincs megfelelő növényvédőszer, csak a kórt terjesztő szőlőkabóca irtásával lehet ellene védekezni.