Akár 10 százalékkal növelheti a költségeket a tilalom
A vizsgálatok alapján az EFSA javasolta idén januárban, hogy négy csávázószert (az imidaklopridot, a klotianidint, a tiametoxámot és a fipronilt) csak olyan növénynél alkalmazzák, amelyek nem vonzzák a méheket és más beporzó rovarokat. Az említett négy anyagot egyaránt arra használják, hogy elpusztítsa a vetőmagra tapadt vagy a belsejében megbúvó kórokozókat, ezt a kezelést hívják csávázásnak.
A négy anyag vizsgálatából egyelőre három esetében született tilalmi rendelkezés. Május végén elfogadta az Európai Bizottság azt a határozatot, amelynek értelmében december 1-jétől az egész Európai Unióban korlátozzák három úgynevezett neonikotinoid rovarirtó szer alkalmazását, amelyeket ártalmasnak találtak a méhekre.
A korlátozás a klotianidin, az imidakloprid és tiametoxám nevű szerekre vonatkozik, ezeket a szereket tilos lenne a következő két évben használni a repce, a kukorica, a napraforgó, és – bár ennek Magyarország esetében nincs jelentősége – a gyapot esetében. Az Európai Bizottság döntése szerint a rendelkezést két éven belül, vagy amint új tudományos adatok látnak napvilágot, felülvizsgálják.
Magyarország esetében a repce, a kukorica, és a mostani feltételezések szerint különösen a napraforgó esetében érintheti érzékenyen a termelőket a változás. A hatás nem felmérhető, ráadásul mindenki más miatt aggódik.
A szaktárca attól tart, hogy a tilalomnak növényvédelmi következményei lesznek. „ha kivonják a neonikotinoid alapú növényvédő szereket - az EU korábbi szándékának megfelelően -, akkor megfelelő védelem nélkül maradhat a kukorica-, a napraforgó- és a repcetermelés, mert nincs helyettesítő termék” – fogalmazta meg aggodalmait a Vidékfejlesztési Minisztérium.
A termelők a megtérülést látják veszélyben. „Az Európai Bizottság döntése értelmében a hazai termelőknek is át kell állniuk olyan új szerekre, amelyekkel kapcsolatban idehaza nincsenek tapasztalatok, ezek hatékonyságáról ma még csak feltételezések lehetnek” – nyilatkozta az ügy kapcsán Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint nehezíti a helyzetet, hogy a szóba jöhető szerek drágábbak is. „Összességében a mostani rendelkezés nyomán várható, hogy 10 százalékkal megnő a termelők egy hektárra vetített összköltsége” – jelentette ki Vancsura, aki szerint ez jelentős problémát okozna a hazai gazdáknak. „Ha ennek a mértéke ma még kérdéses is, a költségnövekedés ténye borítékolható” – tette hozzá.
A problémát súlyosbítja, hogy a növekvő költségek mellé csökkenő bevétel társulhat. A napraforgó például korábban jól jövedelmező növény volt, ám a terményárak csökkenésével az előny jelentősen zsugorodott. Ha a költségek nőnek, akkor jelentősen megváltozhat a helyzet a hazai termesztésben is. Korábban Raskó György agrárközgazdász mutatott rá, hogy a lépés eredményeképp a napraforgó termesztésének költsége olyan mértékben megnő, hogy a kontinens tartósan hátrányba szorulhat a világ más termőterületeivel szemben.
A környezetvédők szerint ez csak a kezdet
Az EFSA az idén május 27-én hozta nyilvánosságra a fipronilra vonatkozó felülvizsgálati jelentését, amelyben a neonikotinoidokhoz hasonló veszélyekre hívta fel a figyelmet. A Greenpeace kifogásolja, hogy csak az említett négy anyagot vizsgálja az Unió, pedig szerintük hét olyan anyag létezik, amely káros a méhekre. Ezért a környezetvédelmi lobbiszervezet arra kéri az európai és a hazai döntéshozókat, hogy mérjék fel, hogy az összes növényvédő szer közül melyik kockázatos a méhekre, és tiltsa be az összes ilyen anyagot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.