Vevők lennének magyar kkv-k piacképes termékeire

A mot idei második félévi tevékenységét értékelve és a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat elemezve Tóth Imre, a mot tiszteletbeli elnöke rámutatott, a magyar-orosz áruforgalom volumene a múlt év azonos időszakához viszonyítva 6,5 százalékkal nőtt az első háromnegyed évben. A magyar export 8 százalékkal bővült, ezen belül az agrárexport több mint 10 százalékkal, a turizmus több mint 15 százalékkal. Úgy becsülte, ez év végére a magyar-orosz áruforgalom növekedése a múlt évihez képest változatlanul eléri a 6-6,5 százalékot, a magyar export volumene pedig 8 százalékos növekedést mutat majd fel, hacsak valami váratlan fejlemény nem jön közbe. „Hacsak valahol nem lesz valamilyen határzár, például Ukrajna környékén” – fogalmazott félig tréfásan-félig komolyan. „Nagyon bízunk benne, hogy e térségben a feszültségek nem éleződnek annyira, hogy az fékezné a magyar exportot”.

Ami az Oroszországba irányuló magyar export árustruktúráját illeti, az pedig örvendetesen továbbra is pozitív – mutatott rá a szakember -, hiszen a magasan feldolgozott gépipari és elektronikai termékek számítanak a hazai ipar vezető exportágának. Ami pedig a projektfinanszírozást, különösen az építőipart illeti, úgy tűnik fel, hogy most még erőt gyűjt, de jövőre már látványosabb lesz a fejlesztés. Ám felhívta a figyelmet arra, hogy a projektek előkészítése túl hosszadalmas, és Oroszország pénzügyi helyzete ugyan nem rossz, de nincs náluk jelenleg olyan növekedés, amire ők is számítottak.

A tiszteletbeli elnök kiemelte, hogy a keleti nyitás bővülésével párhuzamosan - amelynek az eredményei előbb-utóbb megjelennek - egyre erősödik a kamarák részvétele is az előkészítésben, segítségnyújtásuk a döntéshozatalban. Ugyanis az MKIK nem csak részt vesz minden ilyen kormányközi bizottsági ülésen, hanem az előkészítésben is jelen van javaslataival. Ez pedig új jelenség és erre a jövőben is számítani kell. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy illetékes orosz helyen elismeréssel szóltak a magyar piaci aktivitásról Oroszországban. Az Orosz Kereskedelmi és Iparkamara egyik hivatalos fórumán ugyanis elhangzott, hogy idén a német és a cseh gazdasági kamarák mellett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a regionális magyar kamarák mutatták a legnagyobb aktivitást az orosz piacon. Ez korábban nem volt, ez új jelenség.

Tóth Imre a továbbiakban felhívta a figyelmet arra, noha Oroszországban számítanak a magyar kis és közepes cégek eddiginél gyakoribb piaci megjelenésére, de e vállalati körnek még idő kell a felkészülésre, hogy az orosz piacon talajt fogjanak és helyt álljanak a versenyben. Ám vannak kivételek. Ide sorolta a szolgáltató ágazatot, az elektronikát és az innovációt, illetve az olyan szellemi termékek területét, amelyek nem igényelnek túl sok embert, illetve az induláshoz túl sok tőkét. Tehát vannak ilyen magyar cégek is, de jelenleg azt érzékelni, hogy mintegy hatszáz-hatszázötven, zömmel közepes méretű cég van jelen az Oroszországba irányuló magyar exportban. ”És mi változatlanul azt hangsúlyozzuk, hogy e számot meg kellene duplázni,  ennek feltételeit persze meg kellene teremteni” – figyelmeztetett.

A Világgazdaság érdeklődésére a szakember emlékeztetett arra, hogy az MKIK magyar-orosz tagozata az utóbbi időben az ország megyéinek többségében konzultációkat szervezett az Oroszországba irányuló magyar export lehetőségeiről. E rendezvényeken eddig közel 150 magyar vállalkozó vett részt, s közülük harminc-negyven kinyilvánította azt a szándékát, hogy részt venne az Oroszországba irányuló magyar kivitelben. E konzultációs gyakorlatot természetesen a jövőben is folytatják majd. A tájékoztatást követően az elnökség tagjai hozzászólásaiban örömmel nyugtázták, hogy miközben korábban az exportügyletek lebonyolítása során a határon túl "kellemetlenségek" is akadtak, a helyzet azóta gyökeresen pozitívan változott, ami pedig a fizetési készséget illeti, ha a magyar partner meg tud állapodni az oroszokkal, nincs semmi gond. Igaz - tette hozzá -, előfordulnak peres ügyek, választott bírósági ügyek, de a helyzet e téren korántsem romlott.

A magyar-orosz tagozat 2014. első félévi programtervében szerepel többek között az nemrég alakult és 32 tagú Orosz-Magyar Üzleti Tanács delegációjának fogadása Budapesten, továbbá orosz kamarai delegációk látogatását várják Omszkból és Volgográdból. Ugyanakkor magyar kamarai delegáció készül Kurszkba, a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok további bővítése jegyében.