Agrárium: Májustól új rendszer jön

December 15-e óta, vagyis egy hónapja vannak hatályban a földhasználat és a földforgalom új szabályai, ám számos esetben még a régi szabályokhoz igazodó, – és így érvénytelen – bérleti szerződésekkel találkoznak a területi Agrárkamara képviselői – mondta el tegnap sajtótájékoztatóján Simon Attila István. A Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára felhívta a figyelmet: a december 15-e és április 30-a közti időszakban átmeneti szabályok érvényesek, majd május elsejétől teljes egészében az új földjogi szabályozás lesz az irányadó. Az átmeneti szabályozás oka a jogszabály kialakításának késése volt – ismerte el az államtitkár, aki ugyanakkor hozzátette: a legkényelmesebb, és legkevésbé kockázatos megoldás is ez volt egy elsietett váltással szemben.

A jogszabály meghatározza, hogy mely magánszemély minősül földművesnek, és mely szervezet, illetve gazdasági társaság lehet mezőgazdasági termelő szervezet. Ez utóbbiaknál fontos szempont lesz az átláthatóság, mindazok a cégek, amelyek nem felelnek meg a törvényben meghatározott transzparencia-feltételeknek, nem lesznek szerzőképesek, vagyis földet nem bérelhetnek. „Nem szeretnénk olyan társaságokat látni, amelyeknek a hátterében esetleg offshore-cégek állnak” – fogalmazott Simon Attila István.

A korábbiakhoz hasonlóan, de a jogalkotói elvárások szerint némileg egyértelműbben alakulhat mostantól a földhaszonbérleti szerződések sorsa. A földtulajdonos, aki bérbe kívánja adni a földjét valakinek, az erről szóló szerződést köteles eljuttatni a területileg illetékes jegyzőhöz, aki azt 15 napra kifüggeszti. Újdonság az is, hogy ezzel párhuzamosan a bérbeadó közzétételi kérelmet nyújt be a jegyzőhöz.

Az így nyilvánossá vált szerződéssel kapcsolatban igényt jelenthetnek be mindazok, akik a haszonbérleti jogban elsőbbséget élveznek, például a szomszédos földet művelők. Fontos szempont, hogy csak változatlan formában fogadhatják el a szerződés feltételeit, tehát nem „mazsolázhatják ki” a megállapodásból azokat a részeket, amelyek nekik kedveznek.

Az előhaszonbérletesnek kötelessége bizonyítani, hogy jogosult a föld bérletére, és azt is pontosan meg kell jelölnie, hogy milyen jogalap alapján van elsőbbsége az adott föld bérletére. A beadványhoz komoly szankciórendszer is társul, ugyanis ha a hatóság később jogerősen megállapítja, hogy a nyilatkozatban szereplő információk nem valósak, a bérlőnek a használat során igénybe vett összes uniós támogatással megegyező összeget kell fizetnie az államnak. Ez az összeg adók módjára behajtható tartozásnak minősül.

Fontos változás az is, hogy az átmeneti szabályok ideje alatt a hatóságok adatbázisokat állítanak fel. Május elseje után, amikor már hatósági engedélyezéshez kötöttek lesznek az ilyen szerződések, ezt a nyilvántartást használják majd a jogosultság megállapítására.

Az egyik fontos változás, hogy május elseje után minden uniós állampolgár a magyar állampolgárokkal megegyező feltételekkel vásárolhat földet idehaza. Azonban magyar állampolgárok is csak akkor vehetnek földet, ha helyben laknak, és életvitel-szerűen mezőgazdasággal foglalkoznak.

Magyarország nem vesz földet Romániában

Kicsi a valószínűsége annak, hogy Magyarország földet vásároljon Romániában, egy ilyen szándék önmagában is az európai szellemiséget sértő elképzelés lenne – vélekedett Dacian Ciolos mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős európai uniós biztos a román Hotnews.ro portál által idézett szerdai nyilatkozatában. Az Európai Bizottság Románia által jelölt tagja arra a román médiában nagy visszhangot keltett állítólagos tervre reagált, miszerint Magyarország életjáradékért vásárolna fel áruba bocsátott erdélyi mezőgazdasági területeket, a volt tulajdonos használatában hagyva azokat. Ciolos közleményében megemlítette, hogy a bukaresti magyar nagykövetség egyik alacsonyabb rangú beosztottjától származó értesülést a magyar Külügyminisztérium cáfolta, hogy a magyar államnak lenne ilyen szándéka.