Új szereket támogatnak

A Széll Kálmán-terv 2011-es elfogadása óta, vagyis az utóbbi két évben nem volt példa arra, hogy egyszerre tíz új, korszerű orvosság kapjon támogatást a biztosítótól. Ez egyelőre továbbra sem tény, csak lehetőség: a jogszabálytervezet még decemberben jelent meg a kormány honlapján azzal a javaslattal, hogy a gyógyszerek január 1-étől kerüljenek be a támogatásba.

Mint az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületétől megtudtuk, azóta tartanak az egyeztetések az érintett cégek és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár között arról, hogy mikor és hányan jutnak hozzá az új hatékony, bizonyított és jellemzően nem helyettesíthető, alternatíva nélküli terápiákhoz, melyek súlyos, életet veszélyeztető állapotok és betegségek kezelésére szolgálnak.

A tíz készítmény közül három a vesedaganat kezelésére szolgál. A Magyar Rákregiszter adatai alapján 2002-ről 2006-ra 1875-ről 2025-re emelkedett a veserákkal kezelt betegek száma. Szakorvosi becslések szerint a három készítmény évente 500-850 beteg kezelésében nyújthat előrelépést.

A szívritmuszavarban, pitvarfibrillációban szenvedő betegek olyan véralvadásgátlókhoz juthatnak, amelyekkel jelentősen – négy esetből háromban – megelőzhető lesz a szélütés (stroke). A szakorvosok szerint ezek az új gyógyszerek éves szinten 5-15 ezer beteg életesélyeit és életminőségét javíthatják érdemben.

Új esélyhez jutnak a mostani befogadások nyomán szklerózis multiplexben, szívelégtelenségben, krónikus obstruktív tüdőbetegségben, időskori makula degenerációban, krónikus köszvényben, illetve egy gyakori emlőrák-típusban szenvedők is.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületénél remélik, hogy az egyeztetések legkésőbb a hónap végéig lezárulnak, és az érintett betegek februártól már hozzájutnak az új terápiás lehetőségekhez. Ezzel ugyan egy jelentős előrelépés történik, de így is marad még legalább negyven olyan készítmény a várólistán, amelyekhez a nyugat-európai – sőt a szlovén, szlovák és cseh – betegek már régóta hozzájutnak. A sorban álló készítmények között van onkológiai, haematológiai, kardiológiai, neurológiai, reumatológiai és urológia szer is.

Az új terápiák befogadását azok költségessége akadályozza, a gazdasági válság miatt, a rövid távú kiadások megugrásától tartva ugyanis sok helyen inkább nemet mondanak az új készítményekre, bármennyire is meggyőzőek a szakmai érvek. „A kormányoknak azt kell megérteniük, hogy egy dollár tízmilliókból kifejlesztett készítmény bizony drága lesz. Ugyanakkor, ha azért cserébe a jelenleginél sokkal tovább munka- vagy legalábbis önellátóképesek maradnak az Alzheimer-kórban szenvedők, nagyon sokat meg lehet spórolni más kiadásoknál” – hangsúlyozta nemrégiben a Világgazdaságnak adott interjújában Richard Bergström, az Európai Gyógyszeripari Egyesületek Szövetségének (EFPIA) elnöke.

A betegeken csattan

Amíg az innovatív készítmények gyártóit a befogadások leállítása, a régebb óta támogatott gyógyszerek gyártóit az úgynevezett vaklicit érintette hátrányosan. Mindkét intézkedés hatással volt azonban a betegekre is: az előbbi miatt nem juthattak, és sok esetben még most sem juthatnak hozzá az új terápiákhoz. A vaklicit nyomán ugyan sok készítményt olcsóbban vehetnek meg, viszont a korábbihoz képest ezerrel csökkent a támogatott orvosságok száma, amit azt jelenti, hogy ennyivel kevesebb szerből választhatja ki számukra az orvos a legmegfelelőbbet.