Dübörög a magyar autóipar

Novembertől már működik a japán Takata cég 20 milliárd forintba kerülő légzsákgyára Miskolcon. Az ezer munkahelyet teremtő beruházás abba a sorozatba illeszkedik, ami révén Magyarország a járműgyártás egyik európai fellegvárává vált. A kormány tavaly 118 milliárd forinttal támogatta az innovációt valamint a kutatás-fejlesztést, ám a 2014-2020 közti időszakban már 706 milliárd forintra számíthat ez a terület – jelentette be Szijjártó Péter a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) autóipari konferenciáján.

Csak az elmúlt évben 2600 új munkahelyet teremtett a négy autógyártó, az Audi, a Mercedes, az Opel és a Suzuki, amelyek együttesen 17 400 embernek adnak munkát – mondta a külügyi és külgazdasági államtitkár hozzátéve, hogy a négy márka 229 magyarországi beszállítótól vásárol és hat felső- valamint hét középfokú oktatási intézménnyel vannak szoros kapcsolatban. Az elmúlt évben több mint 313 ezer autót és 2,27 millió motor gyártottak és az autók kilencven, a motorok nyolcvan százalékát exportálták.

A járműgyártás a magyar gazdaság zászlóshajója, amely tavaly 17,8 milliárd eurós termelési értéket állított elő, ez pedig a feldolgozóipari teljesítményt közel 20 százaléka. Az ágazat  árbevételének 93 százaléka exportból származik: az összesített export árbevétel 16,6 milliárd euróra rúgott, ami a teljes magyar termékexport 18 százalékát jelenti – sorolta az adatokat Szíjjártó Péter.

A csaknem 116 ezer embernek munkát adó 712 járműipari cég rendelésállománya az elmúlt év második félében jelentősen megugrott: szeptemberben 80 százalékkal, októberben 20 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál és ez jó kilátást jelent 2014-re – mutatott rá az államtitkár, kiemelve, hogy a kormány által  2012 óta kötött 38 stratégiai partnerségi megállapodás közül 12 járműipari céggel született. A 13. megállapodást a Knorr-Bremse képviselőivel írják alá, és további autóipari cégekkel tárgyalnak. A stratégiai együttműködési megállapodások azért is fontosak, mert ezek a magyar kkv-k beszállítási arányának növekedését is biztosítják.

Szíjjártó Péter azt is elmondta, hogy a világ húsz legnagyobb, az autógyáraknak közvetlenül beszállító úgynevezett első körös alkatrészgyártója közül 15 Magyarországon is létesített telephelyet. Közülük az öt legnagyobb gyártó 5700 magyar kis-és közepes vállalattal áll alvállalkozói beszállítói kapcsolatban.

Helyes kormányzati döntésnek bizonyult a kiemelt járműipari központok létrehozása, a duális szakképzés kialakítása, illetve a felsőoktatási rendszer átalakítása, hogy minél több mérnököt lehessen képezni – mondta az államtitkár, hozzá téve, hogy a duális szakképzés erősítésére a 2014-2020-as uniós fejlesztési időszakban a kormány 50 milliárd forintot szán tanműhelyek építésére. Ebből az összegből 7 ezer tanműhely épülhet fel Magyarországon.

A kkv-szektor támogatása
A kormány célja, hogy Magyarország Európa termelési központjává váljon, ezért a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) is stratégiai területként kezeli az autóipari befektetések ösztönzését, a hazai beszállítói lánc fejlesztését – jelentette ki Berényi János, a HITA elnöke, a rendezvény házigazdája hozzátéve, hogy a kormány és a vezető iparági szeplők között megkötött stratégiai együttműködési megállapodások, a járműipari fejlesztési térségek meghatározása, a duális képzés és a mérnökképzés támogatása, a K+F és az új pályázati konstrukciók kialakítása, valamint a HITA minősített beszállítói adatbázisának létrehozása ugyancsak ezt a célt szolgálják. A külgazdasági hivatal elő kívánja segíteni, hogy a magyar kis- és középvállalkozások a nagy autógyártó cégek beszállítóivá váljanak – mondta Berényi János.