Kevesen használják ki a betegség után járó adókedvezményt

Az összeg növekedésének nem csak az igénylők számának emelkedése az oka. Az összevont adóalapból leírható kedvezmény mértéke a minimálbér 5 százaléka, ami ugyancsak nőtt: 2008-ban még csak 3450, 2012-ben már 4650 forint volt havonta, az idén már 5075 forint.

Vélhetően ennél is jóval többen és több adót takaríthatnának meg, ha minden érintett igénybe venné az adókedvezményt. Magyarországon összesen mintegy kétmillióan élnek fogyatékossággal vagy krónikus betegséggel: az értelmi, látás-, hallás- és mozgássérültek mellett a kormányrendelet az utóbbiak közé sorol számos daganatos, emésztőszervi és anyagcsere-betegséget, súlyos pszichés zavart, de többféle szív-érrendszeri és cukorbetegség is feljogosít a kedvezményre.

Aminek persze alapfeltétele, hogy az illető rendelkezzen adóköteles jövedelemmel. A súlyos betegségben szenvedők, illetve a fogyatékossággal élők nagyobb része azonban nem dolgozik, jóllehet erre csak következtetni lehet a különféle statisztikákból. A KSH adatai szerint a foglalkoztatás 2011-ben 60,8 százalékos volt az egészségesek, míg mindössze 18,1 százalékos a megváltozott munkaképességűek között. Ez utóbbi kategória azonban csak részben fedi le az említett több mint kétmilliós populációt, ráadásul továbbra is jelentős számban, több mint 425 ezren vannak köztük a korábbi rokkantnyugdíjasok – jelenleg rokkantsági ellátásban részesülők, akik csak korlátozottan vállalhatnak munkát, ha nem akarják elveszíteni a juttatásukat.

Ugyancsak a KSH statisztikája szerint az érintettek közül 1,1 millióan már elmúltak 60 évesek. Mindezeket figyelembe véve is valószínűsíthető, hogy a jelenleginél legalább kétszer-háromszor több fogyatékkal élő és krónikus beteg élhetne az adókedvezménnyel, amit öt évre visszamenőleg is igénybe lehet venni.