„Meg kell védeni ezt a vívmányt” – így reagált Varga Mihály pénteken arra a felvetésre, amely szerint uniós jogba ütközőnek tarthatja a szabad pálinkafőzést az Európai Bíróság. Az ügy lehetséges kimeneteléről a a Magyar Nemzet pénteki számában írt. A lap információi szerint az Európai Bíróság rövidesen ítéletet hoz a szabad pálinkafőzés miatt hazánk ellen indult kötelezettségszegési eljárás ügyében. Uniós forrásból a lap úgy értesült, hogy a bíróság mindenképpen „elmeszeli” majd hazánkat, vagyis kimondhatják, hogy azok is kötelesek jövedéki adót fizetni, akik évente 50 liternél kevesebb pálinkát főznek.
Az Európai Bizottság csütörtökön határozott úgy , hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot a házi pálinkafőzés jövedékiadó-mentessége miatt – jelentették be Brüsszelben.
Az Európai Bizottság még tavaly februárban határozott úgy, hogy a luxembourgi bíróság elé idézi Magyarországot a házi pálinkafőzés jövedékiadó-mentessége miatt. Brüsszel azért indított kötelezettségszegési eljárást ebben az ügyben, mert a testület szerint Magyarország a házi párlatkészítésre nem alkalmazhatott volna adómentességet. Az unióban központilag szabályozzák az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját, hogy megelőzzék a közösség belső piacán a verseny torzulását. Csatlakozási szerződésében Magyarország vállalta, hogy a szeszfőzdékben előállított, személyes fogyasztásra szánt pálinkára irányadó jövedékiadó-mértéket ötven százalékkal csökkentheti évi ötven liter mennyiségig.
Az NGM közleményében kifejtette: a kormány csak azt a jogosultságot biztosítja a magyaroknak, amellyel más uniós államok polgárai is élhetnek. A kormány szerint a vonatkozó magyar szabályozás teljes mértékben megfelel az európai uniós követelményeknek. A tárca szerint a pálinkafőzés lehetősége kulturális jelentőségű, és a jelenlegi szabályozás hatályban tartásával Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot, Szlovéniát, Portugáliát is – áll a közleményben.
A házi pálinkafőzés kis mennyiségben történő legalizálása a második Orbán-kormány egyik első lépése volt 2010-ben. A törvényessé tett otthoni főzésre a kereskedelem is hamarosan reagált: az áruházakban megjelentek a kisebb és nagyobb kiszerelésű házi szeszlepárló készülékek. Bár a házi főzés engedélyezése számos kritikát kapott belföldön és az EU-ban egyaránt, a kormányzati szereplők többször nyíltan kiálltak mellette.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.