A kórházba kerülő gyerekek majdnem kétharmadát fenyegeti az alultápláltság

Nem csak a sovány gyerekek lehetnek alultápláltak, az energia- és tápanyaghiány a túlsúlyos gyerekeket is érintheti. A probléma abból is adódhat, ha a gyermek nem képes azt a mennyiségű és minőségű táplálékot elfogyasztani, amire a gyógyuláshoz szüksége van.

A legkisebbeket fenyegeti a legnagyobb veszély: két-három éves korig az alultápláltság hátráltatja a növekedést, az agy és az izomzat fejlődését, ami később jelentősen ronthatja a mentális teljesítményt. A nem megfelelő tápláltsági állapot emellett fokozza a fertőzések iránti hajlamot, megnyújtja a kórházi tartózkodások időtartamát, lassítja a műtéti beavatkozások utáni felépülést, rontja az iskolai eredményeket és hátráltatja a szocializációs folyamatokat is.

Európában már több országban kötelezően bevezették a mindössze háromperces szűrést, amely hazánkban is több ízben bizonyított, de még mindig nincs benne a protokollban. A módszer segítségével időben diagnosztizálni lehet a kóros tápláltsági állapotot, és mihamarabb elkezdhető a szükséges terápia. A megfelelő táplálkozás vagy táplálás pedig nagyon komoly segítséget nyújt a szervezetnek a betegségek legyőzésében.

„A táplálkozástudomány egyre fontosabb területe az egészségügynek, miután a krónikus betegségek egy része megelőzhető lenne az olyan rizikótényezők kizárásával, mint az energia- és a tápanyaghiány” – hangsúlyozta Veres Gábor, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának egyetemi docense. A szakember, aki egyben a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság elnöke is, úgy véli, nagyon fontos, hogy minden hazai kórházban és a háziorvosi rendelőkben is bevezessék a szűrést, megelőzve ezzel a későbbi szövődményeket.

A hazai kutatás során 27 kórházban 1117 gyermek vett részt, a kicsik 52 százalékát közepesen fenyegette az alultápláltság kockázata, 12 százalékukat pedig súlyosan, ami azonnal beavatkozást, azaz táplálásterápiát igényel. A különbség jelentős az egyes kórházak között: a városi kórházakban minden második gyermek, míg az egyetemi intézményekben a kicsik csaknem háromnegyede ki volt téve az alultápláltság kockázatának. Miután ezek az intézmények a súlyosabb esetekkel foglalkoznak, egyértelmű összefüggés mutatható ki a betegségek súlyossága és a rossz tápláltsági állapot között.