Megmenekül a húsipar?
"A tervezett mohácsi vágóhíd valamivel nagyobb kapacitású lesz ugyan a Hungary Meat kiskunfélegyházi vágóüzeménél, így kétségkívül Magyarország legnagyobb ilyen egysége lesz. A mohácsi kapacitás azonban még így is csupán töredéke lesz a temesvári Smithfield-üzem teljesítményének, ahol évente hatmillió sertést vágnak” – érzékeltette a beruházás arányait Raskó György, aki leszögezte: a Mohácson 2016-tól működő üzem Európa húsz legnagyobb vágóhídja közé nem férne be.
Az agrárközgazdász hozzátette: a nagyobb méret mindenképpen versenyképesebb működést jelent majd, mivel a vágás és darabolás olcsóbban végezhető. „Racionális döntés lehet, hogy a feldolgozók felhagyjanak a vágással. Az ország nagy húsipari vállalatai a mohácsi, esetleg a kiskunfélegyházi üzemből szerezhetnék be a félsertést vagy a darabolt árut, várhatóan olcsóbban, mint bárhonnan, ahol legális vágást végeznek Magyarországon. További előny lehet a húsfeldolgozóknak, hogy így egy sor környezetvédelmi és hulladékelhelyezési kérdéssel nem kell foglalkozniuk, hiszen saját vágóhidat nem tartanak fenn” – vélekedett Raskó.
Ha 2016-ban a mohácsi vágóhíd működni kezd a piacon, várható, hogy számos még talpon lévő hazai húsipari vállalat, így például Pápa, Kaposvár, és több más cég is felhagy a vágással, és kizárólag a készítmények gyártásával foglalkozik majd.
Az agrárközgazdász szerint a döntés, amely szerint a feldolgozók kiszállnak a vágásból, racionális, és már régóta esedékes a hazai húsiparban. „Más országokban ez már régen így működik, a nyolcvanmilliós Németországban kevesebb vágóhíd van, mint Magyarországon” – tette hozzá.
Az idehaza működő több kisebb-nagyobb vágóhíd valóban nem tud érdemben versenyezni a nemzetközi, így például román, cseh, vagy német hasonló üzemmel. Míg a készítmények esetében van lehetőség arra, hogy az egyedi ízvilágra, márkaértékre, tradíciókra hivatkozva a feldolgozók hatékonytalanabb működés esetén is drágábban értékesítsék termékeiket, addig a vágóhidak nyersanyagot bocsátanak ki, ahol az ár döntő.
„Látható, hogy Magyarországon a vágás jelenleg néhány kivételtől eltekintve a legtöbb üzemben nem tud nyereséges lenni, döntően mérethatékonysági okok miatt” – jelentette ki a Világgazdaságnak Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke lapunknak hozzátette: „nemzetközi összehasonlításban ezért a vágás egy kilogrammra vetítve meglehetősen drága. A feldolgozók, amelyek ebből a relatíve drágább alapanyagból készítik termékeiket, már az alapanyag önköltségénél hátrányban vannak a környező országok versenytársaihoz képest. Egy-két ütőképes, korszerű, európai színvonalú vágóhíd sokat javíthatna ezen a helyzeten azzal, hogy olcsóbb alapanyagot biztosít a feldolgozóknak” – tette hozzá az elnök.
Csányi az agrárhitelezésben is erősít
A jelek szerint a mezőgazdasági integráción keresztül kíván a Csányi Sándor vezette OTP nagyobb részesedést szerezni a hazai agrárhitelezésben. Az Inga Kettő Kft.-n, az Összehangoló Kft.-n, a Stabilizáló Kft.-n és a Bank Center No. 1. Kft.-n keresztül 46,69 százalékos közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik az OTP a KITE Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt.-ben – adta hírül a bank a napokban. A pénzintézet célul tűzte ki, hogy a hazai agrárhitelezésben 40 százalékos részesedést kíván szerezni 2020-ra. Az integrátorként működő, tehát a vetőmagtól a gépeken át a finanszírozási lehetőségekig lényegében mindent kínáló KITE révén az OTP nem csupán céget vásárolt, hanem jelentős ügyfélkört is nyert.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.