Válságmenedzselés a kórházaknál

Bár a kórházi rendszer állami fenntartásának kialakítása jelentős adminisztratív és szakmai terhet jelentett az intézmények számára, és az adminisztratív feladatok ma is eltúlzottak, a heterogén és sokszor ellentétes érdekeket képviselő önkormányzati fenntartásnál hatékonyabb működést biztosíthat a központi irányítás – állítja a Magyar Kórházszövetség elnöke.

Velkey György szerint a központosított közbeszerzés rendszere ugyan lassan alakult ki, de az utolsó egy év eredményei kecsegtetőek. Ám ő is úgy látja, szükség lenne a kórházi beszerzések kontrollált decentralizációjára, az országos, térségi és kórházi szintű kompetenciák pontosabb meghatározására.

„A kórházak végzik az aktív fekvőbeteg ellátás teljes egészét és a járóbeteg-ellátás 70 százalékát. Ezért jelentős előrelépésnek tartom, hogy meghatározták az egyes szakmákhoz kötött kapacitásokat, valamint azt, hogy melyik intézmény milyen súlyosságú betegek ellátására hivatott” – mondta. A széleskörű szakmai és kórházvezetői egyeztetések során kialakított új rendszer eredményeként Velkey György szerint immár minden beteg tudhatja, hogy betegsége súlyosságától függően hol kapja meg az ellátást. Ezen a téren érdemi változásnak tartja, hogy az úgynevezett betegutakat, tehát a beutalási és betegellátási rendet, nem a közigazgatási határok mentén, hanem a közlekedési lehetőségek és a betegek szokásos útjai szerint létrehozott egészségügyi térségek rendszerében alakították ki.

A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint a kórházi ellátások színvonala az infrastrukturális beruházásoknak köszönhetően sokat javult. Az uniós fejlesztéseknél ugyanakkor a vidéki kórházak jelentős előnyhöz jutottak, ezért a budapesti és Pest megyei intézmények szélesebb körű felújítására is meg kell találni a forrást. Hozzátette: a finanszírozási rendszer súlyos hibája, hogy az uniós fejlesztésekből egyébként is kieső kórházak számára alig biztosít anyagiakat amortizációpótlásra.

Gyermek intenzív gyógyászként Velkey György különösen fontosnak tartja, hogy hosszú évtizedek után megvalósulhatott a perinatalis intenzív centrumok műszer- és infrastruktúra fejlesztése. Ez, mint fogalmazott, a hazai magas koraszülött arány és az emiatt még mindig javítható csecsemőhalandóság miatt igen lényeges. Ahogyan a hiányszakma-pótlékok bevezetése is például az aneszteziológia-intenzív terápia, a pszichiátria, a radiológia, vagy éppen a csecsemő-és gyermekgyógyászat területén annak érdekében, hogy enyhítsék az egyre feszítőbb szakemberhiányt.

„Az emberi erőforrások megerősítésére hozott intézkedéseket”, így a hiányszakma-pótlékok mellett főként a kétlépcsős béremelést Velkey György „életbevágóan fontosnak” nevezte, különösen, mert ezekkel mérsékelni tudták a fiatal orvosok elvándorlását. Hozzátette ugyanakkor: a fizetésrendezést módszeresen és kiszámíthatóan kell folytatni ahhoz, hogy a bizalom tartósan megmaradjon, illetve erősödjön. A gazdasági és műszaki személyzet bérrendezését is meg kell kezdeni, az úgynevezett mozgóbérek rendezése viszont sürgős feladat a Kórházszövetség első embere szerint, mert például az ügyeletekért „szégyenletesen alacsony díjat kapnak az ellátók”.

A Magyar Kórházszövetség elnöke úgy látja: a számos pozitívum ellenére a kórházak biztonságos működtetéséhez szükséges finanszírozás ma sem megoldott, „a betegségek ellátása után kapott biztosítói térítési díjak messze alacsonyabbak még a visegrádi országok díjtételeinél is”. Ezért a kórházigazgatók továbbra is folyamatos válságmenedzselésre kényszerülnek, ami több évtized után immár jelentős motivációhiányhoz és sokszor kiégési szindrómához vezet – fogalmazott Velkey György.

Nem titkolta: a dologi költségekre, vagyis az intézmények működtetésére fordítható keret folyamatos csökkenése miatt mindennapossá vált, hogy a kórházigazgatók alkudozni kényszerülnek a gyógyszerbeszállítókkal annak érdekében, hogy biztosítani tudják a napi gyógyszerszükségletet. Mint mondta, a késedelmes fizetések és ennek következtében kialakuló eladósodás miatt a közbeszerzések során kialkudott jó árak is veszélybe kerülhetnek. „Sajnos sokszor a fizetési sor végére kerülnek az élelmiszereket és más közhasznú termékeket forgalmazó kisvállalkozók, ami a helyi iparpolitikai szempontok szempontjából is hátrányos” – tette hozzá.

Velkey György szerint mindezek miatt mára elodázhatatlanná vált a finanszírozás felülvizsgálata, valamint az, hogy minden egyes kórház esetében a rá szabott feladattal arányosan határozzák meg a finanszírozás keretét jelentő teljesítményvolumen-korlátokat. Ez irányba, mint mondta, végre már tapasztalható elmozdulás, ugyanakkor a kórházak és a szakrendelők által nyújtott ellátást is teljes mértékben harmonizálni kellene, a szükséges és lehetséges kórházi integrációkat végrehajtani annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen az ellátórendszer.