28 éve történt a csernobili katasztrófa

A kijevi kormány határozata értelmében 45 hektár földterületet különítenek el egy atomtemető építésére a csernobili övezetben – közölte Jurij Nedaskovszkij, az az Energoatom ukrán állami vállalat elnöke. A szakember szerint a kiégett nukleáris fűtőelemek központi tárolójának megépítése újabb lépés lesz Ukrajna energetikai függetlensége felé.

A tervek szerint az atomtemető mindössze 100 kilométerre lenne a fővárostól, Kijevtől. Az előzetes számítások alapján a tervezési munkálatoknak 2017 végéig kell befejeződniük, és mintegy 75 milliárd forintnak megfelelő hrivnyába fognak kerülni.
A beruházás fő kivitelezőjének az amerikai Holtec vállalatot választották. A Korreszpondent kijevi hírportál elemzése szerint Ukrajnában tizenöt atomlétesítmény van, ami hatalmas piacnak számít. A szakértők szerint az Egyesült Államok a Kijev melletti atomtemető megépítésével ki akarja szorítani a rendkívül jövedelmező ukrán atompiacról az oroszokat, akik eddig uralták a régiót.
Elemzők azt is megállapították, hogy az utóbbi években jelentősen csökkent a radioaktivitás szintje az 1986-ban balesete szenvedett csernobili atomerőmű környékén, a terület hasznosításának azonban az atomtemető megépítése lenne az egyetlen módja.
Korábban több terv is született a Csernobil környékének hasznosítására, a korábbi kijevi kormány például ígéretet tett arra, hogy programot készít a sugárszennyezett övezet rehabilitálására, és a terület gazdasági kiaknázására. Tavaly az ukrán média arról számolt be, hogy a negyedszázada műveletlenül hagyott földeken ismét beindulhat a mezőgazdasági termelés. A turisztikai szakemberek is láttak fantáziát a régióban, rendszeres kirándulásokat szerettek volna oda szervezni külföldi látogatóknak. Az ukrán hatóságok azonban akadályozzák a katasztrófaturizmust.
Az effajta érdeklődés nem meglepő, hiszen a halott zónáról gyakran jelennek meg figyelemfelkeltő hírek. Az ukrán sajtó például arról számolt be, hogy azokban az övezetbéli folyókban, amelyekben elvileg nem lehetne élet, óriási méretű halak úsznak, és mindent megesznek, ami az útjukba kerül.  Eközben épül az új, modern, ökológiailag biztonságos szarkofág, amelynek 2015-re kell elkészülnie, és felváltania a felrobbant reaktor fölé a baleset után sietve épített átmeneti vasbetonburkolatot.
A világ eddigi legnagyobb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án történt. A Kijevtől 130 kilométerre épült csernobili atomerőmű négyes blokkjában robbanás következett be, ez teljesen megsemmisítette a reaktorát, amelyben tíz napig égett a tűz. Ezalatt több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után. A vizsgálatok kiderítették, hogy a katasztrófát a reaktor tervezési hibája és egy felelőtlen, nem engedélyezett kísérlet okozta. Az erőmű környékéről harminchat órás késéssel kezdődtek meg a több százezer embert érintő kitelepítések. A létesítmény körül 30 kilométeres tiltott zónát létesítettek. A hivatalos adatok szerint mintegy 600 ezer embert ért erős sugárzás, és 45 négyzetkilométernyi földterület fertőződött meg.