Az Alstom eladásából francia államügy lett

A Siemens vasárnapi bejelentését követően a francia kormány valóságos manőverezésbe fogott annak érdekében, hogy a nemzeti érdekeknek leginkább megfelelő egyezség szülessen.

Annak ellenére, hogy a francia állam 2006 óta semmilyen részesedéssel nem rendelkezik a teljes egészében magánkézben lévő Alstomban, a Franciaország ipari termelésének hanyatlása és a munkahelyek megszűnése miatt aggódó kormány a GE ajánlatának múlt heti hírére megpróbálta megakadályozni az ügyletet az Alstom és a GE között.

A francia elnök hétfőn délelőtt fogadta Jeffrey Immelt, a GE elnök-vezérigazgatóját, Joe Kaeser, a Siemens vezetője pedig este 6 órára hivatalos az Elysée-palotába.

A világban 305 ezer főt foglalkoztató, évi 146 milliárd dolláros forgalmat bonyolító GE az Alstom tevékenységeinek 70 százalékát jelentő energetikai részre, a hőerőművek és a megújuló energiák, például a szélerőművek gyártására szakosodott Power és Grid ágazatokra tett ajánlatot, amelyek évi 14 milliárd eurós forgalmat bonyolítanak le.

A Siemens, amelynek tevékenysége gyakorlatilag teljesen megegyezik az Alstom működésével, szintén az energetikai részt venné át egy konkrét összegért, s ahhoz még felkínálja az Alstomnak a saját közlekedési ágának a felét is. 

Ez utóbbi, a francia kormány által előnyben részesített megoldás azt jelentené, hogy a német Siemens kereteiben létrejönne egy, az Airbus repülőgépeket gyártó EADS légi-, hadi- és űripari konszernhez hasonló európai energetikai holding német irányítással, az Alstom keretein belül egy vasúti szerelvényeket gyártó európai óriáscég francia vezetéssel.

A Handelsblatt német gazdasági lap szerint a Siemens 10-11 milliárd euróra becsüli az Alstom energetikai tevékenységeinek értékét. A német cég az ajánlat szerint legalább három évig megtartaná a franciaországi munkahelyeket és tovább folytatná az energetikai ágazat fejlesztését.

Az Alstom és a GE között azonban a sajtó által 10 milliárd eurósra becsült ügyelet érdekében folytatódnak a tárgyalások, amelyek viszont nem vonatkoznak a francia nagyvállalatnak a vasúti szerelvényeket, köztük a szuperexpresszeket (TGV) is gyártó közlekedési ágazatára.

A francia Bouygues, amely az Alstom legfőbb részvényese, amióta felvásárolta 2006-ban a 29 százalékos francia állami részesedést, támogatja az ügyletet az GE-vel. Az Alstom igazgatótanácsa vasárnap esti ülését követően azt közölte, hogy 48 órás gondolkodási időt adott magának, hogy szerda reggelig válasszon a két ajánlat közül. Az Alstom részvényeinek kereskedését addig felfüggesztették a párizsi tőzsdén.

Arnaud Montebourg francia gazdasági miniszter szerint a GE ajánlatával az a gond, hogy ha az ügylet létrejön, az Alstom dolgozóinak 75 százalékát, mintegy 65 ezer főt az Egyesült Államokból fognak irányítani.

"Számunkra ez elfogadhatatlan helyzet" - hangsúlyozta a miniszter. Nem zárta ki, hogy az állam visszavásárolja a Bouygues-től korábbi részesedését, sem azt, hogy a kormány átmenetileg államosítaná az Alstomot, de ezt a lehetőséget egyelőre "korainak" minősítette.

Montebourg szerint "vissza kell utasítani, hogy az Alstom három nap alatt döntsön arról, hogy eladja a nemzeti büszkeség 75 százalékát a dolgozók és a kormány, valamint a vállalat legtöbb középvezetőjének tudta nélkül".

"A francia cégeket nem lehet zsákmánnyá tenni, mi viszont készen állunk arra, hogy olyan szövetségeket hozzunk létre, amelyekkel felfegyverezhetjük magunkat a globalizációval szemben" - fogalmazott Montebourg, aki nem titkolja, hogy az Alstom és a Siemens közi megállapodásért lobbizik.