Fékezni kell a klímaváltozást!

Széles körű támogatásban bízik ambiciózus céljai megvalósításában a Klíma Klub, amelynek terveiről Farkas Andrea, a klub elnöke nyilatkozott a Világgazdaságnak. Farkas Andrea már széles körű szakmai tapasztalatot szerzett a versenyszférában és az állami szektorban eltöltött két évtized alatt: volt újságíró, szerkesztő, sajtófőnök, szóvivő és marketingigazgató is.

Temesi László

2014.04.04, 05:00

– Mi a Klíma Klub célja?

– A Klíma Klub, mint non-profit civil szervezet hozzá kíván járulni a globális éghajlatváltozás lefékezéséhez és káros hatásainak mérsékléséhez, továbbá elő szeretné mozdítani a fejlődés fenntarthatóságát. Ilyen az ivóvízkészletek megőrzése, valamint a kihalással fenyegetett állatfajok és növények védelme.

– Hogyan kívánják elérni céljaikat?

– A politikai, a gazdasági és a tudományos élet, valamint a civil szervezetek közötti párbeszéd előmozdításával, a sajtó támogatásával, a közvéleményt mozgósító akciókkal kívánjuk elérni. A Klíma Klub különösen fontos feladatának tekinti a fiatal korosztályok bevonását, a környezettudatos nevelés és gondolkodás elősegítését.

– Konferenciáikon melyek a főbb témák?

– Például olyan összefüggések, mint az energia és az éghajlatváltozás, vagy a mezőgazdaság és az éghajlatváltozás kapcsolata. Rendeztünk már konferenciát arról is, hogy a civil szervezetek mit tehetnek az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséért, a környezettudatos gondolkodásért, politikáért, vagy a fenntartható fejlődésért. Volt rendezvényünk, amelyen az energia és a klíma kapcsolatát, a klímaváltozás elleni védekezést, a változáshoz való alkalmazkodást, az ipar reagálását, és azt vizsgáltuk, hogy mindezek hogyan alakíthatók úgy, hogy jobb legyen a világ. Szerveztünk konferenciát a vízről is. A Klíma Klub 2009 és 2014 között öt klímacsúcsot szervezett. A konferenciák témái az éghajlatvédelem mellett átfogták a fenntartható fejlődés más kérdéseit is. Így az energetika, más iparágak, a közlekedés, a mezőgazdaság valamint a politika, a tudomány és a civil társadalom szerepét a fejlődés fenntarthatóságának biztosításában.

– Milyen előadókat sikerült megnyerni?

– Az előadók között magyar kormánytagok és kormánytisztviselők, európai biztosok és más vezető uniós szakértők, az Európai Parlament és a magyar országgyűlés környezetvédelemmel foglalkozó tagjai is szerepeltek. Voltak továbbá akadémikusok, egyetemi tanárok, kutatók, uniós tagállamok budapesti nagykövetei, civil szervezetek képviselői, valamint jelentős hazai illetve nemzetközi energetikai cégek vezetői. Valamennyi rendezvény élénk hazai és nemzetközi sajtó visszhangot kapott és két életműdíjat adtunk ki a Klíma Klub Tudományos Tanácsadó Testülete javaslatára.

– Ebben az évben mi lesz a fő témájuk?

– A klímaváltozás, a Kormányközi Panel az Éghajlatváltozásról (IPCC) jelentés lesz a fő téma.

– Mi a véleménye egy másik fontos, a környezetünket érintő kérdésről, a géntechnológia helyzetéről?

– A géntechnológia teljesen új dimenziókat nyitott a növénybiológiai kutatásokban, és alapjaiban változtatta meg a növények életéről alkotott elképzeléseinket. A genetikailag módosított szervezetek (GMO) társadalmi elfogadottságát alapvetően meghatározzák a média hírei, legyenek azok tudományosan megalapozottak, vagy éppen a szenzációhajhászás szüleményei. A GMO kérdést súlyosan terheli, hogy az ilyen növények jelentőségéről folyó vita a politika színterére terelődött: sorban születnek tiltó törvények, és nincs törvényhozói szándék a technológia lényegének megértésére.