Jól kezdett a Tisza-tó

Némileg meglepő módon a Tisza-tavi régió produkálta januárban a legnagyobb fejlődést a belföldi turizmusban. Arról természetesen nincs szó, hogy turisták tömegei rohamozták volna meg például az abádszalóki szálláshelyeket, de a régióban regisztrált hatezer hazai vendégéjszaka 34 százalékos növekedést jelent.

Arra viszont nem lehet büszke a Tisza-tó, hogy a külföldiek messze elkerülik a vidéket: az év első hónapjában mindössze ezer külföldi éjszakázott a környék valamelyik településén. „A Tisza-tónál 2013-ban az üzleti tervet meghaladó mértékben nőtt a vendégforgalom, és a bővülés az idén is folytatódhat” – mondta Molnár Anita, a régió marketing igazgatója. A 68 önkormányzatot és 920 szolgáltatót magában foglaló Tisza-tavi térség amúgy Magyarország legkisebb turisztikai célterülete. A KSH adatai szerint a kereskedelmi szálláshelyeken tavaly 74 ezer belföldi vendég 196 ezer éjszakát töltött. A belföldi vendégszám 3,5 százalékkal, míg a vendégéjszakák száma 4,4 százalékkal emelkedett. Összességében éves szinten a vendégéjszakák száma 2,7 százalékkal nőtt, elmaradt az országosan mért 4,6 százalékos bővüléstől. A külföldiek jobbára Németországból, Romániából és Szlovákiából érkeztek. Molnár Anita szerint jelentős tartalékok vannak a Tisza-tó belföldi vendégforgalmának növelésében, a vidék ugyanis még mindig tömegek előtt ismeretlen.

„Tavaly 170 ezer látogatónk volt. Ahhoz képest, hogy nem Budapestről van szó, ez a régióban kimagasló eredménynek számít” – mondta lapunknak Kiss János, a poroszlói Ökocentrum vezetője. Hozzátette: nem akarnak a Balatonnal versenyezni, tudatos koncepció, hogy a Tisza-tónál nincsenek száz szobás, négycsillagos szállodák, csak sok kis és a nagytestvérnél olcsóbb magánszálláshely. A vidék ugyanis az ökoturizmus központja.

A Tisza-tavi régiónál több nagyobb lobbierővel rendelkező térség van, talán ez is az oka annak, hogy eddig viszonylag szerény mértékű fejlesztési pénzeket sikerült elnyerniük. A legnagyobb fejlesztés, a Tisza-tó és Hortobágy közötti kerékpárút kiépítése mintegy 1,2 milliárd forintból. A tó körül már most is 70 kilométer, jól kiépített kerékpárút fut, a teljes kör 2015-ben záródhat be, ehhez még mintegy 9 kilométer hiányzik. „A tavat az amatőr és profi kerékpárosok egyre nagyobb számban látogatják, a Tisza-tó Közép-Európa síkvidéki kerékpározásának központja: mindössze néhány méter szintkülönbséggel 1200 kilométer túraútvonal járható be a régióban” – olvasható a Magyar Turizmus Zrt. taktikai tervében. Szerintük a tó hat szabadvízi strandja kifogástalan vízminőségű.

Ráadásul a Balatonnal ellentétben pár ezer forintért jet-skízni is lehet. A pecások is lassan újra megkedvelték a vidéket, tavaly legalább 25 százalékkal nőtt az eladott horgászjegyek száma. A szakemberek szerint idén is folytatódhat a területi átrendeződés: az Abádszalók-Kisköre területről évek óta a Poroszló-Tiszafüred térségére helyeződik át a forgalom, amely 15-85 százalékos arányban oszlott meg a külföldiek és a belföldiek között. Korábban arról szóltak a hírek, hogy készül Tisza-tó törvény is, amelynek egyik fontos eleme lehetne az is, hogy Budapestről ne csak átszállással lehessen vonaton megközelíteni a tavat.

Beton helyett homok

Fonyód legnagyobb turisztikai fejlesztése kezdődhet meg, így már az idei szezonra elkészülhet a Balaton egyik leghosszabb, közel 200 méter hosszú homokos partszakasszal rendelkező fürdőhelye. „Azt gondolom, hogy a Balaton déli partján mindenhol vissza kellene állítani a fövenyes strandokat, hiszen sokkal hangulatosabb, mint a kibetonozott lépcsők, mesterséges bejárók, és mivel a Balaton ki tudja rakni a hordalékát, segíti a tó öntisztulását is” – mondta Hidvégi József polgármester. Az üdülőrégióban élő emberek megélhetését az biztosítja, ha a Balaton versenyképes az Adriával és más európai tavakkal, ezért is fontosak a turisztikai fejlesztések.