Új gépsort vesz a Szentkirályi

A termékfejlesztésben és a márkaépítésben, valamint az erre épülő exportban látja a további növekedési lehetőséget Balogh Levente, a Szentkirályi Ásványvíz Kft. tulajdonos-ügyvezetője. A cégcsoport komoly árbevétel-növekedés után idén várhatóan milliárdos fejlesztésbe is kezd.

Braunmüller Lajos

2014.04.14, 05:00

- A Szentkirályi cégcsoport tavaly 9 milliárd forint árbevételt ért el, ez összesen 15 százalékos bővülésnek felel meg. Miből adódik a növekedés?
- Én, bevallom, tízmilliárdot szerettem volna, de azért ez is szép eredmény. A növekmény több tényezőből áll össze. Ezek között az egyik legfontosabb, hogy nőtt az exportértékesítésünk, valamint az is, hogy beszálltunk egy új piacra, és üdítőitalokat gyártunk. Ez utóbbi szegmens ugyan még nem hozta a tervet, de így is egymilliárd körüli árbevételt termelt.

- Nem kell számolniuk a népegészségügyi termékadóval?
- Nem. Az alatt, hogy üdítőitalt gyártunk, egy megreformált terméket kell érteni. Mi a gyártási folyamat során például nem desztilláljuk a vizet, hanem a Szentkirályi ásványvizet használjuk, aki tehát az üdítőinket issza, egyúttal Szentkirályi ásványvizet is iszik. Az üdítő ráadásul csökkentett energiatartalmú, szukralóz édesítőszert használunk hozzá, amely kémiailag a kristálycukorral rokon. Próbáltunk tehát egy olyan termékösszetételt kidolgozni, amely megfelel az előírásoknak, és így szerencsére nem kell tartanunk mindazoktól az adóktól, amelyektől az üdítőital más szereplői szenvednek. A népegészségügyi termékadóról szóló törvény lényege, hogy rákényszerítse a gyártókat, hogy egészségesebb termékeket készítsenek és értékesítsenek. Ha ez a termékfejlesztés nálunk bevált, akkor az azt jelenti, hogy működik a törvény.

- A gyenge forint szerepet játszott az árbevétel növekedésében?
- Akik sokat exportálnak, azok gyakran hangoztatják, hogy mennyire örülnek a gyenge forintnak. Számunkra annyira nem jó, mert az exportunk aránya ma még nem akkora, hogy ez egyértelműen előnyös legyen nekünk. Rengeteg szükséges inputanyagot csak euróért tudunk megvásárolni, így a gyenge forint számunkra kifejezetten rossz a beszerzést illetően. Ezen a ponton üt vissza az, hogy az ország kiszolgáltatta magát az Európai Unió termelésének, hiszen míg korábban cukorgyáraink voltak, ma már a cukrot is euróban kell beszereznünk külföldről.

- A Szentkirályi szállít a Közel-keletre, valamint Kínába is. Ezeken a piacokon nem volt nehéz megjelenni?
- A világkereskedelem mára globalizálódott. Ha megnézünk egy amerikai filmet, abban a háttérben feltűnő reklámok ugyanazok, mint amelyek itt körülvesznek minket, vagy amelyek Japánban vannak. Ilyen értelemben nehéz piac nincs, kijutni persze nem könnyű. A Szentkirályi által elnyert nemzetközi díjak is segítettek a márkaépítésben. Ennek köszönhetjük azt is, hogy az Ásványvíz Világszövetséget képviseljük Magyarországon, amelynek őszi ülését egyébként Budapesten fogjuk megrendezni. Ez az elismertség fontos, sokan ugyanis tévednek az export lehetőségével kapcsolatban. Sokan azt hiszik, hogy egy nagy orosz, vagy kínai partnert meg kell nyerni magunknak, és akkor el tudjuk adni az összes termékünket. Ez azonban nem így működik, nem a partnert, hanem a vásárlókat kell meggyőzni. Ha nekem baráti alapon lehetővé tenné egy kereskedelmi lánc, hogy ott lehetnek a termékeim, de azokat nem vennék meg a vásárlók, két hónapnál tovább nem működne a partnerség sem.

- Vannak ugyanakkor erős versenytársak. Mi kell ahhoz, hogy ebben a nemzetközi versenyben valaki labdába rúgjon?
- Jó alapanyag kell, és jó technológia. Megvan azért az az előny, hogy Európa a minőségben a legelismertebb. Ha valaki a világon minőségi sonkát, sajtot, bort vagy ásványvizet akar venni, akkor európait fog vásárolni. Azon kellett dolgoznunk tehát, hogy az európai mezőnyben teljes jogú szereplők legyünk. És persze a stabil magyarországi bevétel teremti meg a lehetőségét annak, hogy külföldön terjeszkedjünk. Aki a hazájában nem piacvezető, az ne is próbálkozzon a globális színtéren.

- Mik a távolabbi terveik?
- Örvendetesen nő a volumenünk, ezért új beruházásban is gondolkodunk. Ez egy új gépsor lenne, amely legkevesebb egymilliárd forintba kerülne, és azt remélem, hogy még az idén meg tudjuk vásárolni, ha ez nem sikerül, 2015-ben biztosan. Ehhez logisztikai fejlesztések is kapcsolódnának. Az idei évre ráadásul kétmilliárd forintos árbevételt várunk csak az exportból, vagyis ez a bevételünk legalább tíz százalékkal növekedni fog majd.