A pusztító hurrikán előtti időszakban, a város központjában lévő a Tulane Medical Center kórházi felvételének a heveny szívinfarktus miatt beérkező betegek csupán 0,7 százalékát tették ki. Amikor a katasztrófa után sikerült a kórházat ismét megnyitni, a szívinfarktus miatt kórházba kerülők arányának növekedését figyelték meg; az újranyitást követő három évben a szívinfarktus következtében felvett betegek aránya elérte a 2 százalékot.
A Tulane University munkatársai az ezt követő újabb három évben tovább vezették az infarktus statisztikát, és 1177 újabb infarktus esetet regisztráltak, ami már a kórházba került beteg 2,4 százalékának felel meg. Ez több mint a természeti katasztrófa előtti infarktusarány háromszorosa.
A kutatók úgy vélik, hogy ez csak részben lehet a krónikus stressz következménye. Az infarktus esetek növekedésében szerepe lehet a nagyobb arányú munkanélküliségnek, a kockázati tényezőkkel élők (például a dohányzók) számában bekövetkezett növekedésnek, az afro-amerikai népesség aránybeli emelkedésének, és annak is, hogy a városba költözők között kisebb a pontos gyógyszerszedést, a terápiahűséget mutató amerikaiak aránya.
A Katrina miatt New Orleanst ért kár meghaladta a 100 milliárd dollárt. A katasztrófa a hetedik volt az Észak-Amerikai kontinenst az elmúlt 100 évben ért természeti csapások sorában, de pusztítása minden korábbi esetet meghaladó tragédiának bizonyult. A város 80 százaléka víz alá került és a vihar korai szakaszában az árvíz, az összeomló épületek mintegy kétezer ember halálát okozták.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.