Lottózók: Jobb, mint otthon?

Játékos nemzet a magyar. Fáradhatatlanul kapar, ikszel, kombinál. A kocsmákon kívül a lottózó az a hely, ahol sokan otthonosabban mozognak, mint a lakásukban. A régi és roppant egyszerű lottó népszerűsége leginkább az időről-időre milliárdos nagyságrendűre halmozódó főnyereményeknek köszönhető. Egy átlagos héten a játékosok körülbelül 3,5 millió alapjátékot tesznek meg, de ha eléri a várható főnyeremény a bűvös határt, az egymilliárd forintot, érezhetően megnő a játékkedv. Vannak, akik családi számokat (születési év, életkor) játszanak meg, sokan állandó számokkal próbálkoznak akár éveken át.

Bár az öt találatra 1:44 millióhoz az esély, évente kétszer, háromszor valakinek mégis szerencséje van, ami azt üzeni a kitartó veszteseknek, hogy van remény. Legutóbb március 15-én húzták ki minden idők ötödik legnagyobb lottó nyereményét, a 3 milliárd 54 millió forintot, a nyertes szelvényt Dorogon adhatták fel. Az eddigi legnagyobb, ötmilliárd forintot meghaladó, 2003 novemberében született telitalálatot megelőzően háromnegyed évig senki nem találta el a kihúzott öt számot. Nem ez volt azonban a leghosszabb „ötös mentes” időszak: az eddigi „rekord” 1957. novemberétől 1958. december legvégéig, azaz több mint egy évig tartott. Egyébként ennyi ideig most nem is hízhatna a jackpot, mivel a szabályok értelmében a halmozódás legfeljebb egy évig tarthat.

A Szerencsejáték Zrt-nél számos olyan történetről tudnak, amikor az igazi nyertes helyett mások vinnék a pénzt. „Az Ötöslottó esetében nagyon ritkán megesik, hogy a nagynyertes nem jelentkezik. Egy alkalommal már csak pár nap állt rendelkezésre a nyertes bejelentkezésére, amikor a cégünk a napilapokban sajtóközleményen keresztül kereste a leendő milliomost. Ezt követően az önjelölt nyertesek megrohamozták a lottózókat. Mindenki más történettel állt elő: volt, aki kimosta, más elvesztette a szelvényét. Végül fel nem vett nyeremény lett az összegből” – írta lapunknak a szerencsecég. Egyszer az is előfordult, hogy jelentkezett egy játékos, hogy telitalálata van az ötöslottón. Kicsit furcsállották, mert azokban a hetekben nem volt telitalálat a lottón, de végül fogadták a férfit. Kiderült: valóban öt találata volt, csak éppen öt különböző szelvényen. „Egy Tisza menti településen egy idős bácsi minden héten 4 szelvénnyel ugyanazokat a számokat játszotta meg. Az ominózus héten is felült a biciklijére, és elment a közeli lottózóba fogadni. Sajnos azonban csak a fizetéskor derült ki, hogy mindösszesen 3 szelvényre való pénz lapul a zsebében. Nos, a 4. szelvénye telitalálatos lett volna…” – mesélte az állami cég egyik munkatársa. Pár évvel ezelőtt pedig a hatoslottón 600 milliót nyert egy négyfős társaság. Este hatalmas bulit szerveztek a helyi kocsmában. Az ital olyannyira megeresztette a nyelvüket, hogy másnap reggel már az újságírók ébresztették őket. Egy békés megyei paraszt bácsi – előre egyeztetett időpontban – bement az SzZrt. székházába a nagynyereménye átvételének ügyében. Beszélgetnek, adminisztrálnak a kollégákkal, majd a bácsi idővel megszólalt: „Na, jó lenne már sietni, nekem már lefőtt otthon a pálinkám!”

Jó tudni, hogy a magyaroknál is van szerencsétlenebb nép a Földön. „Egy friss tanulmány szerint Ausztrália lakosai 2013-ban közel 18 milliárd dollárt vesztettek különféle szerencsejátékokon. Ahhoz képest, hogy a kontinens-ország összlakossága alig haladja meg a 24 milliót, ez óriási szám. A pénz nagy része a hagyományos nyerőautomatákból származik, de egyre jelentősebb az internetes kaszinók és a sportfogadás forgalma is” – írta az ittapiros.com szakportál. A Fortunaweb.hu pedig arról számolt be, hogy egy brit férfi közel 100 millió forintnak megfelelő összeget nyert a lottón, de ennek ellenére öt éven keresztül nyugodt lélekkel felvette a különböző segélyeket. A portál szerint a 64 éves Alfred Wells és 55 éves élettársa, Patricia Marshall nyugdíjtámogatást, lakhatási támogatást és egyéb szociális segélyeket is igényelt, miközben 2008-ban 250 ezer fontot (94 millió forintot) nyert a lottón. Mikor megnyerték a pénzt, nagy részét jótékonysági célokra ajánlották fel, jelentős részét a családjukra fordították, egy részét befektették, a többit pedig felélték. Egy pennsylvaniai férfi pedig véletlenül kidobott egy pár szelvényt, melyekkel, mint kiderült, 1,25 millió dollárt nyert volna. A szelvények nemrég jártak le, ő pedig végleg búcsút inthetett a mesés nyereménynek. Wendy Hinton elmondása szerint napi 20-25 szelvényt vett ugyanazokkal a számokkal. „Félrenézte a nyerőszámokat, és azt gondolta, hogy ez alkalommal sem nyert, kidobta az egyenként 50 ezer dollár értékű szelvényeket” – írta a Fortunaweb.

Flandriából indult a lottóláz
A Szerencsejáték Zrt. szerint Európában a sorsjátékok első leírásai Flandriából, Brügge városából származnak. Ezeket az 1444-es történéseket nem sokkal követte az 1467-es Münchenben lezajlott tárgysorsjáték, majd az 1468-as ulmi sorsjáték-kiírás és az 1470-es augsburgi játék.

Az 1504-ben a Zürichi Főtanács által szervezett sorsolás 40 ezer sorsjegyét Köln és Velence közt szinte minden városban árulták, az 50 aranyforintos fődíjat egy rüdlingeni polgár nyerte el. Az 5/90-es lottójátékot 1763-ban vezették be Magyarországon, miután az osztrák állami lottó bérlőjének, Cataldi grófnak koncesszióját Erdély és a határőrvidék kivételével Magyarországra is kiterjesztették. Az első játékokat Budán és Pozsonyban tartották.