Postai ingatlanok eladósorban

A 26 négyzetméteres faháztól a 14 négyzetméteres üzlethelyiségig, valamint a 700 négyzetméteres postaépülettől a 4438 négyzetméter nagyságú beépítetlen telekig tucatnyi ingatlanától szabadulna meg a Magyar Posta. Az állami cég korábban a FORSZ Vagyonértékelő Kft-t bízta meg, hogy becsülje fel a tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi értékét. „A Magyar Posta Zrt. azon használaton kívüli ingatlanjait kívánja értékesíteni, amelyekben nem zajlik semmilyen szolgáltatási tevékenység, így ezek fenntartása nem gazdaságos” – közölte lapunkkal a társaság. Többnyire falusi és kisvárosi ingatlanokról van szó, de a listán szerepel szolnoki és komáromi ingatlan is.

A posta ingatlanügyeit az Állami Számvevőszék már több jelentésében is kritizálta. „Az ingatlanértékesítés kontrollrendszere nem volt képes teljes körűen biztosítani a gazdaságossági szempontok érvényesítését. Egyes értékesítések következménye anyagi hátrány (például Szántód, Siófoki Gyermeküdülő), vagy szabálytalan szerződéskötés, illetve előnytelen bérleti szerződés volt” – áll az ÁSZ 2011-es jelentésében.

Az állami vállalat azonban nem csak megszabadul a vidéki értékeitől, hanem fejleszti is. Negyven kistelepülésen ugyanis elindult az elektronikus ügyintézés a Postai Agora pontokon. Az érintőképernyős terminálokon önállón vagy postai ügyintéző segítségével 12 közigazgatási ügyben (például gyermekszületés, iskolakezdés, szociális ügyek, építkezés, hagyatéki ügyek) kapnak a lakosok és a vállalkozások tájékoztatást. Az 500 millió forintos projekt fontos eleme, hogy a postahelyeken ingyenes internet hozzáférést biztosítanak kihelyezett terminálok és wifi segítségével. A kiválasztott 40 település fele Borsod-, illetve Szabolcs megyében található. Szarka Zsolt vezérigazgató még tavaly áprilisban beszélt arról, hogy nem profittermelő tevékenységről van szó, az állammal kötött közszolgáltatási szerződés csak a költségtérítést garantálja. Abban bíznak, hogy a posta a jövőben a közösségi élet meghatározó színterévé válik.

Európa-szerte az okoz fejtörést a posta vállalatoknak, hogy egyre kevesebb a levél, így pedig egyre nehezebb nyereségesen működni. Az európai posták szolgáltatása ugyanakkor még mindig meghaladja az EU-s célkitűzéseket, amely szerint a postáknak az EU-n belül feladott elsőbbségi levélküldemények 85 százalékát a feladást követő három napon, míg 97 százalékát öt napon belül kell kézbesíteni. „A 2013-as mérési eredmények azt mutatták, hogy a nemzetközi elsőbbségi és first class levelek 98,2 százalékát sikerült a postai szolgáltatóknak a feladást követő három napon belül kézbesíteni” – derült ki a Postás Szakszervezet nemzetközi híreiből. Az eredményeket a 28 uniós tagállam, valamint Izland, Norvégia és Svájc postái adták össze, a méréshez 200 ezer darab tesztlevelet adtak fel. A tesztleveket nem lehet beazonosítani, a felvételtől a kézbesítésig látható jelölés nélkül haladtak a nemzetközi küldeményáramban.

A franciák a kispostákban bíznak

A Francia Posta fő célkitűzései között szerepel a költségek csökkentése, ezért azt tervezik, hogy átstrukturálják a nagy és közepes városokban található postahivatali rendszert. A Postás Szakszervezet nemzetközi hírei szerint felmerült annak a lehetősége, hogy a nagyhivatalok helyett kisebb postapontokat hoznak létre a forgalmasabb csomópontokon, például vasútállomásokon. Ezeknek a postai szolgáltatóhelyeknek az lenne az előnye, hogy hosszabb nyitvatartást biztosítanának, ezzel szemben a szolgáltatások köre leszűkülne.