Óriási bírságot osztott ki a GVH kartellezésért

A Gazdasági Versenyhivatal nyolc budapesti transzportbeton gyártó vállalkozással és a Magyar Betonszövetséggel szemben 2 790 200 000 forint összegű bírságot szabott ki, mert 2005 és 2007 között az 1000 köbméter feletti Budapest-környéki transzportbeton megrendeléseket előre meghatározott kvóta mentén felosztották, valamint meghatározták a transzportbeton árszintjét, ezzel egységes, folyamatos és komplex jogsértést követtek el.

A GVH a rendelkezésére álló bizonyítékok (találkozókon készült táblázatok és naplóbejegyzések, egyéb feljegyzés) alapján megállapította, hogy a 2005-től 2007-ig terjedő időszakban a Betonpartner Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Cemex Hungária Építőanyagok Kft., a DBK-Földgép Építési Kft., a Duna-Dráva Cement Kft., az Osteuropäische Zementbeteiligungs AG, a Magyar Betonszövetség „v.a.”, a STRABAG Építő Zrt., a Frissbeton Betongyártó és Forgalmazó Kft., valamint a LASSELSBERGER HUNGÁRIA Termelő és Kereskedelmi Kft. a piac felosztása és a piaci árszint megtartása céljából rendszeresen tárgyalásokat folytattak.

A Gazdasági Versenyhivatal eljárásában azt vizsgálta, hogy a Betonpartner, a Cemex, a DBK, a Frissbeton, a Holcim, a TBG, a Lasselsberger és a Strabag a Magyar Betonszövetség kereteit is felhasználva 2005-től 2007-ig terjedő időszakban a piaci árszint megtartására és a piac felosztására irányuló tárgyalásokat folytattak-e. A GVH vizsgálata arra is kiterjedt, hogy a vizsgált időszakban a vállalkozások információt cseréltek-e egymással, amely szerint bizonyos üzletfeleket kölcsönösen nem szolgálnak ki.

A bizonyítékok szerint az érintett vállalkozások felsővezetői évente egy alkalommal (Magyarországon, Ausztriában), a középvezetők havonta több alkalommal (a Magyar Betonszövetség irodájában) találkoztak - írja a GVH közleményében. Az egyeztetések célja az volt, hogy a vállalkozók a korábban meghatározott árszinteket és a „védett” vevőiket megtartsák, valamint a piaci részesedéseknek megfelelően felosszák a vevőket egymás között - állítja a GVH.

A bírságkiszabás során döntő súlyt képviselt, hogy az árrögzítés és a piacfelosztás "kőkemény kartellnak" minősül és a vállalkozások a jogsértő magatartásukkal jelentős mértékben korlátozták a versenyt - szól a közlemény. A GVH figyelembe vette az érintett vállalkozások piaci részesedését a vizsgált időszakban a budapesti transzportbeton piacon és további súlyosító körülményként értékelte, hogy a transzportbeton árszintjének meghatározását a vállalkozások ténylegesen megvalósították.

A versenykorlátozó megállapodások legsúlyosabb esetét a titkosan megvalósított, úgynevezett kőkemény versenykorlátozások jelentik. Ezek a megállapodások a vételi vagy az eladási árak versenytársak közötti közvetlen vagy közvetett meghatározására, a piac versenytársak által történő felosztására (ideértve a versenytárgyalási összejátszást is), vagy termelési, eladási kvóták meghatározására vonatkoznak, s éppen ezért sem kivétel, sem mentesség alá nem eshetnek az indoklás szerint. A GVH súlyosító körülménynek tekintette továbbá a felróhatóságot, amelyet különös súllyal értékelt arra is tekintettel, hogy számos bizonyíték igazolta, hogy az érintett vállalkozások a találkozók titkosságának megőrzésére szolgáló fokozott biztonsági intézkedéseket hajtottak végre, amelyek arra utalnak, hogy tisztában voltak magatartásuk jogellenességével.

A vállalkozások közül a Strabag Építő Zrt. többszörös visszaeső, erre figyelemmel a GVH vele szemben 200 százalékkal növelte a bírság alapösszegét.

A GVH bizonyítottság hiányában megszüntette az eljárást a vállalkozásoknak a nem fizető vevők kölcsönös ki nem szolgálásával összefüggő és a 2008-tól tanúsított magatartásai vonatkozásában.