BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Rossz idő a méhészeknek

A változékony időjárás nem kedvezett a méztermelésnek, sem az akác, sem a repce nem hozta a várt termést. Szakemberek szerint egyre többen jelentkeznek méhészeti képzésre, többen így szereznek jogosultságot a földvásárlásra. A 2013-2017-es időszakban a méhészeti támogatás összege 4,2 milliárd forintnak megfelelő euró.

Egyre népszerűbbek Magyarországon a méhészeti tanfolyamok, míg egyesek hobbiszinten, vagy kiegészítő jövedelemért kezdik el, mások a munkanélküliség miatt vágnak bele a méhészkedésbe – mondta lapunknak a Mátrix Oktatási Központ munkatársa, aki hozzátette: az uniós támogatások megszerzése is a szakképesítés megszerzésének irányába tereli a méhészkedőket. Elmondása szerint az unióban a források lehívásához kötelezővé fogják tenni a szakmai végzettséget. Ugyanakkor az új földtörvény is sokakat késztet arra, hogy méhészeti képzést végezzenek – hangsúlyozta. Mivel a májusban hatályba lépett jogszabály előírja, hogy – egyebek mellett – szakmai képzettség is szükséges a földtulajdon szerzéséhez, így egyre többen jó lehetőséget látnak a mindössze néhány hónapig tartó tanfolyamok elvégzésében.

Annak ellenére, hogy a tapasztalatok szerint az idén kivételesen sok nehézséget okozott az időjárás, ami azt jelenti, hogy kevesebb lesz akác- és a repceméz mennyisége, és várhatóan többe is fog majd kerülni. A szakemberek úgy vélik: a méhészkedés az időjárási kockázatok ellenére viszonylag gyorsan megtérülő, jól jövedelmező befektetés. Számítások szerint 10 méhcsalád éves összköltsége 1,1 millió forint, ebből 350 ezer forint jön be egy évben, de mivel a gazdák maguk állítanak elő bizonyos eszközöket, jóval több nyereség származik belőle.

Mészáros József, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) ügyvezetője a közelmúltban azt nyilatkozta: Magyarországon átlagosan 22-25 ezer tonna mézet termelnek évente, ezt várhatóan idén is tartani lehet. A termelés árbevétele éves szinten mintegy 60 milliárd forint, ez kilogrammonkénti 3 eurós átlagárat jelent. A növények megporzásával, a számszerűsíthető bevételen túl a méhek a nemzetgazdaságnak további hasznot is hoznak, aminek értéke felbecsülhetetlen – hangsúlyozta a szakember.

Tájékoztatása szerint az árbevétel mintegy 73 százaléka származik a kivitelből. Az elmúlt évben 17-18 ezer tonna mézet értékesítettek külföldön. A legfontosabb külföldi piacok az Európai Unión belül Olaszország, Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság.

A rendelkezésre álló adatok szerint jelenleg hazánkban 1,066 millió méhcsalád él és velük 20 410 méhész foglalkozik. Az ágazat 2007-2010 között 3,144 milliárd, 2010-2013 között pedig 3,525 milliárd forint támogatást kapott. A 2013-2017-es időszakban a támogatás összege 4,2 milliárd forintnak megfelelő euró. Ebből az uniós és a nemzeti rész aránya 50-50 százalék. Az ügyvezető azt is elmondta: a megtermelt hazai mézmennyiség 40-60 százaléka akácméz, egyben ez a legkeresettebb. Európa akácerdeinek 50 százaléka Magyarországon található. Az utóbbi időszakban megnőtt az igény a hársméz, a repceméz, a selyemfűméz, a gesztenyeméz, és a napraforgóméz előállítására is.

Kedvező folyamatok a tejpiacon

A tejtermelők múlt heti demonstrációját követően több áruházláncnál is kedvező változások indultak el a Tej Terméktanács szerint – közölte a szervezet elnöke. Mélykuti Tibor elmondta: a terméktanácsi tag kiskereskedelmi láncoknál – a CBA, a Tesco, az Auchan és a Penny Market – több magyar termék lett a kínálatában, de például a Sparnál – amely nem tagja a szervezetnek – is kedvező folyamat indult el. Ez a cég ugyanis már nem kínál vevőinek import UHT tejet, csak belföldit.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.