Az INA üzleti érdekét szolgálta a bírósági döntés

Sem a választott bírósági tárgyalás megkezdéséig, sem az ügyet lezáró döntésig nem korlátozható a Molnak az INA irányítójaként hozandó döntései azzal a szigorú kikötéssel, hogy minden esetben köteles a leányvállalat legjobb üzleti érdekei szerint eljárni, beleértve a részvényesi jogokat is. Ha kiszállna az INA-ból, gondoskodnia kell arról, hogy a vevő a helyébe lépjen az INA részvényesi minőségében, és viselje a választottbíróság azon döntéseinek következményeit, amelyek az az INA részvényesi viszonyainak érvényességével függnek össze.

Erről az a választott bíróság döntött augusztus 16-én, amelyhez a horvát állam az INA irányítási jogára vonatkozó keresetéhez kapcsolódó kérelmében fordult. Kérelmében szeretett volna a bíróságtól egy átmeneti korlátozó végzést, amely alapján a Mol a két fenti határidőig nem rendelkezhet az INA-ban lévő részvényeiről, és az irányítási joga nem terjedne ki az INA kapacitásának csökkentésére, vagy a finomítóik bezárására és a dolgozók elbocsátására. A horvát állam azt is kérte, hogy a Mol semmilyen módon ne cselekedhessen az INA üzleti érdekeivel ellentétesen.

A fentiek közlésére a választott bíróság kötelezte a Horvát Köztársaságot és a Molt képviselő ügyvédi irodákat, hogy tisztázzák a sajtóban az elmúlt időben megjelent, ellentmondó nyilatkozatokat. Egyébként a horvát állam kérésének egy része egyébként is teljesíthetetlennek tűnt. Egy vállalat irányítója ugyanis nem cselekedhet kizárólag a vállalat üzleti érdekei érdekében, ha egyúttal korlátozzák a gazdaságosságot célzó lépések (elbocsátás, kapacitáscsökkentés) meghozatalában. Mellesleg, adott esetben az üzletrészeladás is szolgálhatja az INA érdekeit.