Egyre nehezebb elkerülni a reklámokat

„A műsorszám termékmegjelenítést tartalmaz” – ezt a figyelemfelhívást összesen 5463-szor láthatták 2014. első negyedévében az RTL Klub és a TV2 nézői az NMHH vizsgálata szerint. A médiahatóság tanulmányából kiderült: a két nagy kereskedelmi televízió ezúttal közel azonos intenzitással alkalmazta a viszonylag új hirdetési formát.

A karácsony utáni időszak azonban majdnem 25 százalékos csökkenést eredményezett ezen a piacon a 2013. negyedik negyedévben mért adatokhoz képest, az egy évvel korábbi szinthez képest viszont némi növekedés tapasztalható. Míg most az RTL Klub és a TV2 is mintegy 2700 termékmegjelenítést alkalmazott a műsoraiban, addig 2013 első három hónapjában az utóbbi televízió még közel hétszázzal kevesebb ilyen típusú hirdetésnél tartott.

A két vizsgált csatornán az első negyedévben 1033 különböző márka jelent meg. Az RTL Klub műsoraiban 531 márka megjelenését regisztrálták, míg a TV2-n 649 brand képviseltette magát. Termékelhelyezés szempontjából az előbbinél a Symbol, a Klimin Multi és a Szallas.hu, utóbbinál pedig az Adidas, a Nike és a Dell bizonyult a legnagyobb reklámozónak. A TV2 műsoraiban kétszer annyi ruhamárkát fedezett fel az NMHH, mint az RTL Klub adásaiban, ahol a legtöbbször a közlekedés szektor képviselőivel találkozhattunk. Az autómárkák megjelenése 3,5 szerese volt a konkurens médiaszolgáltatóhoz képest.

A két csatornán összesen 209 megjelenéssel az Adidas volt a legaktívabb hirdető. A médiahatóság tanulmánya szerint a termékmegjelenítés új területet nyitott az értékesítők előtt, hiszen ezzel „felülírhatóvá” vált a nézők reklámkerülő magatartása, továbbá nagyobb nézettséget és magasabb elérést garantált a hirdetőknek. „A médiaszolgáltatók nem csak a már meglévő platformjaikba igyekeztek beépíteni az új reklámozási technikát, hanem külön erre a célra új műsortípusokat hoztak létre” – fogalmaz az NMHH. Véleményünk szerint nincs olyan saját készítésű műsorszám, amely alkalmatlan lenne a reklámozásnak erre a formájára.

Hatalmas bevételeik még nem származnak a televízióknak a termékmegjelenítésből. „A nem szpot jellegű bevételek összege a 2012-es 25 százalékos növekedés után 2013-ban jelentősen, 39 százalékkal visszaesett, 3,7 milliárd forintról 2,2 milliárd forintra, ez részben a módszertanban bekövetkezett változásnak köszönhető, a szponzor finanszírozott műsorok ugyanis idén nem tartalmazza a produkciós költségeket” – derül ki az Ernst & Young és a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének közös éves jelentéséből. A teljes televíziós reklámtorta pedig tavaly 45,6 milliárd forintra zsugorodott.

A felmérésből az is kiderült, hogy a reklámbevételek mintegy kétharmadát a földi sugárzású televíziók szpot bevételei (hagyományos reklámbevételek), harminc százalékát pedig az egyéb televíziók szpot bevételei adták.
Korábban sok olyan műsort vagy filmet lehetett látni, amelyben a főhős pontosan beazonosítható típusú autóval száguldozik. „A műsorszámokban egyre ritkábban jelentek meg olyan termékek, amelyek pusztán a háttérben meghúzódva, minden dramaturgiai jelentőség vagy szóbeli említés nélkül kerültek közzétételre. Ezzel szemben a médiaszolgáltatók egyre inkább az aktív megjelenítésre törekedtek” – írta az NMHH.

Programdíj helyett bírság

A kábítószer-fogyasztás helytelen megjelenítése és bemutatása, illetve téves korhatár-besorolás miatt mintegy 39 millió forintos bírságot rótt ki a Médiatanács az RTL Klubra az Éjjel-nappal Budapest című sorozatával összefüggésben – közölte tegnap az NMHH. A médiatörvény pedig változik: ezentúl kormányrendelet rögzíti, egyes médiaszolgáltatók miként érvényesíthetik a kínált tartalom után a programdíjat. E rendelet megjelenéséig nem kérhető programdíj. Kurucz Éva kormányszóvivő ezt úgy magyarázta: januártól sem kérhet pénzt az RTL Klub és a TV2 a tartalomterjesztésért a kábeltévé-szolgáltatóktól.