A pluszköltségekből csak a gyártástechnológiai fejlesztéssel összefüggő egyszeri költségráfordítás 8,5 milliárd forintjába kerülne a magyar gyártóknak, amit nyilvánvalóan nem tudnának érvényesíteni az árakban, így azonban kénytelenek lennének szűkíteni a támogatott vényköteles gyógyszerkört.
Magyarország ezért azt fogja javasolni a témában hétfőn összeülő uniós szakbizottságban, hogy a szigorítást csak fokozatosan vezessék be, mégpedig csak a hamisítás által leginkább veszélyeztetett gyógyszereknél – mondta lapunknak a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) igazgatója. Ez azért is elengedhetetlen – tette hozzá Ilku Lívia –, mert európai szinten évente mintegy 17 milliárd doboz vényköteles gyógyszert adnak el, 4600 különböző gyártóhelyről és 177 ezer patikából, azaz Európa eddigi legszerteágazóbb informatikai rendszere épülne ki a tervezet szerint. Ennek költségét még csak megbecsülni sem lehet.
A lapunknak nemrég adott interjújában Bogsch Erik, a Magyosz elnöke, a Richter vezérigazgatója át nem gondolt intézkedésnek nevezte, hogy minden egyes doboz gyógyszert egyedi azonosítóval lássanak el. Úgy fogalmazott, hogy e helyett az olyan illegális értékesítési csatornákat kellene elzárni, amilyen például az internet.
A magyar gyógyszergyártók jogosan berzenkednek az új szabályozás ellen, hazánkban ugyanis olyan mértékben ellenőrzött a gyógyszer-forgalmazási rendszer, hogy a legális értékesítési láncban sehol sem bukkantak hamis készítményre. Ehhez hozzájárul az is, hogy a gyógyszerek alacsony ára miatt hazánkban kisebb a hamisítás kockázatának kitett gyógyszerkör, a gyógyszerhatóságok és szervezetek szorosan együttműködnek a vámosokkal és a rendőrséggel, nem utolsósorban pedig 2013 júliusától önálló tényállás lett a Btk.-ban az egészségügyi termék, így a gyógyszer hamisítása is.
Börtönbüntetés azonban csak a gyógyszerhamisítókat és a terjesztőket fenyegeti, azt, aki illegális forrásból szerez be orvosságot, csak abban az esetben, ha az a mennyiség nyilvánvalóan meghaladja a személyes használati igényt – tájékoztatta lapunkat az ORFK Bűnügyi Főosztályának munkatársa. Fülöpné Csákó Ibolyától megtudtuk: egyre több hamis gyógyszer kerül be az országba, főleg délkelet-ázsiai, indiai és kínai „sufnilaborokból”. Ezek ömlesztve kerülnek Európába, ahol aztán csomagolják és terjesztik. A magyar rendőrség jelenleg csaknem kétszáz, gyógyszerhamisítással kapcsolatos ügyben nyomoz. A lefoglalt hamis gyógyszerek nagyobb része a postaforgalomban talált csomagokban lapult, de az idén például már két alkalommal is nagy mennyiségben találtak teljesítményfokozót közúti ellenőrzés során gépjárművekben. De az interneten, piacokon és egyéb helyeken árusított hamis gyógyszerekről is érkezik bejelentés a rendőrséghez gyógyszercégektől, hatóságoktól, de a lakosságtól.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.