Októbertől ismét számos gyógyszer ára változik

A kiemelt – 100 százalékban támogatott – orvosságok közül 51-nek átlagosan 124,2 százalékkal emelkedett és mindössze 13-nak csökkent az ára, átlagosan 20,3 százalékkal. Az emelt támogatást – 50, 70, vagy 90 százalékot – élvező készítmények körében kétszer annyinak nőtt az ára, mint amennyinek csökkent: 149 kerül többe októbertől, átlagosan 25,4 százalékkal, míg 72 lesz olcsóbb, átlagosan 22,4 százalékkal. A normatívan – 25, 55 vagy 80 százalékban – támogatott gyógyszerek körében viszont többnek csökken az ára, mint amennyinek emelkedik: 178 orvosságért ugyan átlagosan 3,1 százalékkal többet kell majd fizetni, de 311 olyan készítmény lesz, ahol a térítési díj átlagban 9,7 százalékkal mérséklődik.

A csökkenő árak alapvetően gyártói árversenyeztetés, az úgynevezett vaklicit következményei. A 2011 őszén bevezetett eljárás lényege, hogy az OEP árversenyt hirdet az azonos hatóanyagot tartalmazó generikus gyógyszerek között. A cégek nem ismerik egymás ajánlatát, vakon licitálnak. Az egészségbiztosító a legolcsóbb termék árát referenciaárnak tekinti, és ahhoz képest nyújt támogatást az ugyanabba a hatóanyag-csoportba tartozó többi terméknek is. A vaklicitbe a leggyakrabban szedett támogatott orvosságokat – például vérnyomás- és koleszterincsökkentőket, antidepresszánsokat – vonták be.

Az első három vakliciten még 5, 20, majd 8 milliárdot takarított meg a biztosító, de a gyártók figyelmeztettek, hogy egy bizonyos árszintnél lejjebb nem fogják vinni a termékeiket, mert ezzel azt kockáztatják, hogy más európai piacokon is csökkenteni kell készítményeik árát. Ráadásul az árspirállal elért extrém alacsony árak egy része már devalválja a gyógyszer, a kezelés értékét, amihez a nagy gyártók szintén nem kívánják adni a nevüket.

Európán belül már így is Magyarországon az egyik legalacsonyabb a gyógyszerek ára: az átlagos fogyasztói ár 2013-ban 1948 forint volt dobozonként, ami csak a tavalyi évben átlagosan 3,3 százalékos, 2010 óta pedig 6,3 százalékos árcsökkenést jelent.