A korábbinál biztatóbbnak tűnik a helyzet az európai ingatlanhitelezési piacon – derül ki a KPMG pénteken közzétett Ingatlanhitelezési Barométeréből, amelynek keretében közép-kelet-európai, angol, német, svéd, osztrák és orosz bankárokat kérdeztek meg ingatlanpiaci hitelezéssel kapcsolatos várakozásaikról. A könyvvizsgáló és tanácsadó cég felmérésének eredményei szerint a tranzakciókra vonatkozó adatok biztatóak, az ingatlanbefektetések volumene elérte a 80 milliárd eurót, ami 25 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet, számos országban pedig a befektetések volumene elérte a válság előtti szintet. Az európai ingatlanbefektetési tranzakciók közel 70 százalékát három országban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban hozták tető alá.
A kedvezőbb gazdasági környezet állhat a hitelezési tevékenység fellendülése mögött – mondta Andrea Sartori, a KPMG közép-kelet-európai ingatlanpiacért felelős partnere. A legtöbb európai ország GDP-je növekedett az elmúlt évben, a kedvezőbb kilátások pedig arra ösztönözték a bankokat, hogy növeljék a hitelek hozzáférhetőségét és enyhítsék a szigorú hitelezési feltételeket. Sartori szerint az európai pénzügyi intézményrendszer erősödik és nyitottabb lett a hitelezésre. Az alternatív finanszírozók megjelenése a piacon a kamatfelárak csökkenéséhez vezetett számos európai országban, a hitelezési verseny pedig élesebbé vált.
Ami a magyarországi helyzetet illeti, a szakértő közölte: a magyar bankárok zöme szerint az ingatlanhitel-állomány a következő 12-18 hónapban nem változik a bankszektorban. Ez lényeges előrelépés a tavalyi felméréshez képest, amikor az összes megkérdezett kisebb-nagyobb visszaesésre számított. Meglepő módon a bankárok borúsabban látják saját bankjuk portfóliójának alakulását, mint az egész bankszektorét. A válaszadók nagyjából fele mondta, hogy saját ingatlanhitel-portfóliója zsugorodni fog, másik felük pedig úgy véli, hogy ingatlanhitel-állománya nem változik.
Nem meglepő módon a bankok körében továbbra is népszerűbbek azok a hitelek, amelyeket jövedelmet termelő ingatlanok megvásárlására és nem ingatlanfejlesztésre akarnak fordítani a hitelfelvevők. A felmérés szerint a jövedelemtermelő ingatlanok hitelezésére leginkább Németország, Anglia, Ausztria és Szlovákia nyitott. Magyarországon a bankok ugyancsak a jövedelemtermelő ingatlanokat részesítik előnyben a fejlesztésekkel szemben. Sartori a felmérés alapján úgy véli, hogy a nyugat-európai országokban fellendülő ingatlanpiac felrázhatja a közép-kelet-európai régiót is. Véleménye szerint a térségnek ideje nagyobb sebességre kapcsolni, hiszen Közép-Kelet-Európa csak 3,4 százalékát adja az európai ingatlanbefektetések volumenének. A pozitív jelek ellenére viszont – állapította meg a KPMG – előfordulhatnak olyan geopolitikai feszültségek, amelyek negatív hatással lesznek az európai és a világgazdaságra is.
Sok a problémás tétel
A KPMG felmérése arra is felhívja a figyelmet, hogy Közép-Kelet-Európában továbbra is magas a problémás hitelek aránya – leginkább Románia, Bulgária és Szlovénia küzd ezzel a gonddal. Magyarország a középmezőnyben szerepel a régióban, a hitelek 62 százaléka minősül rendben teljesítőnek. Romániában, Bulgáriában és Szlovákiában a legpesszimistábbak a bankok a hitelek restrukturálását illetően, itt a bankárok a problémás hitelek nagyjából 40 százalékát tartják menthetőnek. A magyar bankárok viszont ennél jóval derűlátóbbak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.