Hol van már a tavalyi jó: az elmúlt évben nem volt túlterhelt az agrár-kárenyhítési rendszer

Az idei és a 2022-es aszálykárokat nyögve talán nem meglepő, hogy sokan elfelejtik, de a 2023-as év időjárása kedvezően alakult a mezőgazdasági termelők számára. A tavalyi kevesebb káresemény nemcsak 2022-höz képest, hanem a korábbi évekhez viszonyítva is kevesebb káresemény történt – írja a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer tavalyi tapasztalatait értékelő kiadványában az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). A bejelentett káresemények száma így mindössze 5759 volt, és a kárenyhítési alap 13,033 milliárd forint forrása bőven fedezte a jogosan igényelt kárenyhítő juttatás korábbi évekhez viszonyítva alacsony, 2822 millió forintos összegét.

A mezőgazdasági kárenyhítési rendszer négy pillérből áll:

• I.: Agrárkár-enyhítési rendszer
• II.: Biztosítási díjtámogatás
• III: Országos jégkármegelőző rendszer
• IV.: Mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer

Az I. pillérben a tagok száma 2023-ban 5,3 százalékkal nőtt a 2022. évhez képest, azaz 72851 főről 76712 főre változott, melyet vélhetően a 2022-es súlyos aszály tapasztalatai miatt az önként csatlakozók számának gyarapodása eredményezett, miközben a kötelezően tag gazdálkodók száma 2,7 százalékkal csökkent.

A kárenyhítési rendszer vetésterülethez viszonyított lefedettsége az elmúlt évhez képest számottevően nem változott, és nagyon hasonló arányú lefedettséget láthatunk az egyes ágazatokban:

• a szántóföldi kultúrákban 93,5,
• az ültetvényekben 93,6,
• a zöldségkultúrákban pedig 94,2 százalék volt 2023-ban.

A tavaszi fagykárra 861,8 millió forint, a jégesőkárra pedig 476 millió forint kárenyhítést fizettek ki, ami a teljes kifizetés 30,5 és 16,9 százaléka. Az összes kárbejelentés 16 százalékát (920) az aszály generálta, de a kárenyhítő juttatásokban a második legmagasabb volt a káresemények között, 792,5 millió forint, ami az összes kifizetés 28,1 százaléka. Viharkárra 227,3 millió forint kárenyhítő juttatás került kifizetésre, ami az összes 2023-ban kifizetett kárenyhítő juttatás 8,1 százaléka.

A kicsiket érte a nagyobb kár

A vállalkozási méretkategóriákon belül a mikrovállalkozásoknak volt a legmagasabb a kárhányada (120,1 százalék), a többi méretkategóriánál pedig 100 százalék alatt maradt ez az érték: a kisvállalkozások esetében 65,6, a középvállalkozásoknál 53, a nagyvállalkozásoknál pedig 30,8 százalék. Ezek az értékek az előző évi kárhányadok 10 százalékát sem érik el.

A II. pillérben a díjtámogatott biztosítási díjat befizető gazdaságok száma 1,9 százalékkal, a befizetett díjállomány pedig 5,3 százalékkal csökkent 2023-ban az előző évhez képest. A gazdaságok száma így 22992-ről 22553-ra, a termelői díjbefizetés együttes összege 29,8 milliárd forintról 28,2 milliárd forintra mérséklődött.

A biztosítások által lefedett terület aránya a szántóföldi növényeknél és a zöldségféléknél bővült, az ültetvényeknél viszont mérséklődött. A szántóföldi növények biztosítottsága 45,8-ról 49,4 százalékra nőtt, ezen belül a nagyobb területen termesztett búza, kukorica, napraforgó, káposztarepce és árpa esetében 3–8,7 százalékponttal emelkedve 51–79,7 százalék között alakult. A zöldségkultúrák díjtámogatott biztosítások által lefedett területének aránya 5 százalékponttal 58,4 százalékra emelkedett, ami az ágazatok közül a legmagasabb. Az ültetvénykultúráknál csökkent a biztosított terület nagysága,10,5 százalékról 7,5 százalékra.

A támogatási igény 2023-ban meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat, így ismét visszaosztásra volt szükség. A biztosított termelők a biztosítások díjának 40-65 százalékát kaphatták vissza támogatásként.

Az országos jégkármérséklő rendszernek a 2023-as év a hatodik üzemelési éve volt. A nyáron Európa-szerte jóval intenzívebb zivatarrendszerek alakultak ki, több szupercella is áthaladt Magyarország területén, melyek ellen ez a rendszer is csak korlátozott védelmet tud nyújtani, de a hagyományos zivatarcellák károkozó hatását hatékonyan képes mérsékelni. Áprilisban, júliusban és augusztusban az előző évhez képest többször volt szükség a generátorok bekapcsolására, míg a többi hónapban ritkábban alakultak ki jégveszélyes zivatarok.

Tavaly nem terhelte aszály a krízisbiztosítási rendszert

A 2021-ben bevezetett mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer IV. pillére, amely a biztosítás és a támogatás elemeit ötvözve a többivel ellentétben nemcsak az időjárás okozta károk, hanem termelési, gazdasági és piaci kockázatok ellen is pénzügyi védelmet nyújt. A rendszer a növénytermesztők mellett az állattenyésztők előtt is nyitva áll. A krízisbiztosítási rendszerben való részvétel önkéntes és a termelői öngondoskodáson alapul.

A 2021-ben elindult rendszerbe így a 2024. évvel bezárólag összesen 197 termelő csatlakozott vagy adott be csatlakozási kérelmet. A tagok 43,1 százaléka állattartó, 45,2 százaléka növénytermesztő, 9,6 százaléka vegyes gazdaság és 2 százaléka – a jelenlegi adatszolgáltatás alapján – nem sorolható be termelési irány szerint.

Kompenzációs kérelem benyújtására a 2022. évi jövedelem alapján 189 mezőgazdasági termelő volt jogosult. Közülük a benyújtott kérelmek, illetve a 30 százaléknál nagyobb jövedelemcsökkenési feltételnek való megfelelés alapján 49 termelő vált jogosulttá kompenzációs kifizetésre. A kompenzáció céljára összesen 891 millió forint állt rendelkezésre, amely a Kölcsönös Kockázatkezelési Alapba befizetett 267 millió forint tagdíjból és 624 millió forint EU-s forrásból tevődött össze.

A jövedelemkimutatás módszere szerinti bontásban a „B” módszert választó termelők a hozzájárulásuk 28,8-szorosának, míg az „A” és „C” módszert alkalmazók a 14-15-szeresének megfelelő összegben részesültek.

A kompenzációban részesült mezőgazdasági termelők jelentős része növénytermesztő, azon belül is szántóföldi növény- és gyümölcstermesztők. Az állattenyésztők között a sertés- és a baromfitartók jelentik a legnagyobb hányadot. A legtöbb kompenzációt a sertéstartók és a vegyes gazdaságok kapták, a rendelkezésre álló forrás 62,2 százalékát, a növénytermesztő ágazatokkal foglalkozó termelők pedig a 30,8 százalékát.