Kevin J. Eschleman, Nathan A. Bowling és Jesse S. Michel a Work & Stress című szaklapban közölt tanulmányukban azt vizsgálták, hogyan reagálnak a dolgozók arra, ha a főnök visszaél a hatalmával. A kutatók az Egyesült Államokban végezték el az egy hónapos időtartamú felmérést.
A két, munkahelyi agresszióval kapcsolatos kérdőívet a legkülönbözőbb foglalkozású válaszadókkal töltették ki, a résztvevők átlagéletkora 37 év volt és mindegyikük teljes állásban dolgozott egy cégnél legalább egy éve.
A felmérés során olyan, a dolgozókat sértő főnöki viselkedésformákra tértek ki, mint az alkalmazottak nevetségessé tétele, és megalázása mások előtt. A kutatók kitértek arra is, milyen szándékot tulajdonították a résztvevők a számukra kellemetlen viselkedésnek: különválasztották a motivációs célú ledorongolást és a pusztán rosszindulatból fakadó megnyilvánulásokat.
Az eredmények összegzése igazolta az összefüggést a főnöki agresszió és a munkakerülés között. Minél erősebb rosszindulatot feltételeztek a dolgozók a menedzserük viselkedésének hátterében, annál jobban hanyagolták a munkát.
Ugyanakkor a felmérés érdekes eredménye, hogy a dolgozók szinte egyáltalán nem ítélték meg pozitívan a főnök viselkedését akkor sem, ha tudták, hogy motivációs céllal kapták a hidegzuhanyt. Sőt, a szerzők azt találták, hogy a feltételezett javító szándék hosszú távon még rontott is a helyzeten.
A kutatók szerint ennek egyik magyarázata, hogy az alkalmazottak ebben az esetben úgy érezhetik, a főnökük tárgyakként használja őket a céljai demonstrálására. De szerepet játszik a „jobbító szándék” elutasításában az is, hogy a főnöki agresszió módon arra készteti a dolgozókat, hogy – felettesükhöz hasonlóan – a deviáns munkahelyi viselkedést válasszák.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.