Mol-INA: az USA besegítene

Közelebb vihet a horvátországi INA szénhidrogén-ipari csoport irányításáról folyó vita lezárásához az amerikai külügyminisztérium kezdeményezése. A jutarnji.hr tegnapi cikke szerint a minisztérium felajánlotta, hogy segítene az irányítási jogot gyakorló, de 50 százalék alatti tulajdoni hányaddal bíró Mol, illetve szintén 50 százalék alatti társtulajdonosa, a horvát kormány közötti nézeteltérés felszámolásában. A legfőbb vitás pont az, hogy a Mol ragaszkodik az irányítás megtartásához, mert csak így látja biztosítottnak, hogy befolyása legyen az általa végrehajtott, horvátországi beruházások sorsára. A horvát kormány viszont a tulajdonosi arányokat tükröző irányítási jogokat szeretne.

A közvetítési történet szépséghibája, hogy amikor arról egy nappal korábban, Iván Gábor, Magyarország horvátországi nagykövete nyilatkozott a Vecernji Listnek, azt is elmondta, hogy az amerikai ajánlatot már fél éve megkapta a magyar és a horvát fél is, de az utóbbi azóta sem foglalt érdemben állást. Ehhez a Jutarnji most is csak annyit tudott hozzátenni, hogy Horvátország „elvben” elfogadta a közvetítői ajánlatot, de – mint Ivan Vdroljak gazdasági miniszter kijelentette –  előbb összeállítja a horvát döntések lehetséges  tartalmát, és a közvetítés speciális feltételeit. Piaci feltételezések szerint a feltételek között lehet például, hogy a Mol vonja vissza az amerikai választott bírósági keresetét.

Kérdés, visszavonja-e. A magyar társaság ugyanis már közel négy éve törekszik hiába arra, hogy megoldást találjon az INA-ügyre, és éppen a horvát partnerével sorra kudarcba fúló, vagy meg sem tartott egyeztetések miatt fordult végül választott bírósághoz. Kérelmét tehát vélhetőleg csak akkor vonja vissza, ha esélyét látja a közvetítőn keresztüli megállapodásnak. A Világgazdaság információi szerint a Mol nem szabott feltételeket az amerikai közvetítéshez.

Az irányítási jog sorsa egyébként a Mol-INA ügynek csak az egyik, bár legfőbb mozzanata. Hasonlóan súlyosak a mellékszálak is. Ezek egyikeként például horvát részéről kétségbe vonják, hogy a Mol jogszerűen szerezte meg a menedzsment jogokat, hogy felelősen irányítja horvátországi leányvállalatát, és megfelelő nagyságú beruházásokat hajtott végre.

A négy éve kialakult patthelyzetből kiút lenne, ha a horvát kormány kivásárolná a Molt. Ilyen szándéka azonban nincs, mellesleg, pénze sincs rá. A Mol is eladhatná a részét, az ezzel kapcsolatos előkészületeket meg is kezdte a magyar kormány felkérésére. Jelezte, hogy akár orosz vevővel is megállapodna, de homály fedi, hogy egyáltalán tárgyalt-e erről valakivel. Máskor éppen a horvát kormány szellőztette meg, hogy orosz résztulajdonosa is lehetne az INA-nak, de a tárgyalások ettől sem billentek ki a holtpontról.

Orosz befektetőtől tart az USA?
Tény, hogy a magyar és a horvát fél részéről is mumusként bevetett, lehetséges orosz olajcégek erősíteni szeretnék délkelet-európai pozíciójukat, annak viszont eddig még nem adták jelét, hogy e célból akár a zágrábi darázsfészekbe is belenyúlnának. A Jutarnji ezzel együtt az „ügyhöz nagyon közel álló” forrásokra hivatkozva éppen azt írja, hogy az amerikai közvetítési kedvet elsősorban az a szándék motiválja, hogy megakadályozzák az orosz energiaszektor horvátországi megjelenését.