Egyre többen repülnek: Melyik országot választjuk a legszívesebben?

A helyközi személyszállításban 2014 július–szeptemberében az utasforgalom (151,8 millió utas) stagnált, az utaskilométerben mért teljesítmény (6,6 milliárd) 8,3 százalékkal bővült az elmúlt év harmadik negyedévéhez hasonlítva - közölte a KSH.

A légi személyszállításban az utasszám 34, a teljesítmény 42 százalékkal nőtt a Magyarországról induló új úti célok bevezetése miatt. A hajón utazók száma 11, az autóbuszon utazóké 0,6 százalékkal emelkedett, a vasúton utazóké 3,0 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőttihez képest. A belföldi távolsági személyszállításban a szállított utasok számát tekintve az autóbusz-forgalom részesedése meghatározó, 77 százalék.

A nemzetközi utasforgalomban a rezidens vállalkozások szolgáltatásait igénybe vevők körében a közlekedési módozatok súlya az utóbbi két év folyamán folyamatosan átrendeződik. A tárgyidőszakban repülőn az utasok 36, autóbuszon 33, vasúton 31 százaléka utazott.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 43 országba irányuló utasforgalma 2,8 millió fő volt 2014 harmadik negyedévében, ami 7,8 százalékos növekedés a bázisidőszakhoz képest. Ez az utasforgalom összesen 24,1 ezer, az előző évinél 3,7 százalékkal több járattal valósult meg. A legnagyobb forgalmú légitársaságok a Wizz Air, a Ryanair, a Lufthansa, a Travel Service, a KLM és a Norwegian Air Shuttle voltak. A menetrend szerinti forgalomban a legtöbb utast sorrendben Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország és Hollandia repülőterei küldték és fogadták.

A repülőtéri utasforgalomban a fapados légitársaságok aránya az utasok számát tekintve 46 százalék volt. A járatok kapacitáskihasználtsága 86-ról 89 százalékra, míg a hagyományos légitársaságoké 77-ről 80 százalékra nőtt az előző év harmadik negyedévéhez viszonyítva.

2014 harmadik negyedévében a helyi személyszállításban az utasok száma 5,8, a megtett utaskilométer 4,8 százalékkal nőtt 2013 harmadik negyedévéhez képest. A legmagasabb – az utasszámot tekintve 53, az utaskilométert figyelembe véve 55 százalékos – részesedése az autóbusz-közlekedésnek volt. Budapesten a 4-es metró üzembe helyezésével a metrón utazók aránya 16-ról 19 százalékra, a megtett utaskilométer pedig 19-ről 23 százalékra nőtt. Az autóbuszon utazók 57 százaléka Budapesten közlekedett.