Központosított szesz-nagykereskedelem

A taxisok nem vonhatják le a CNG megemelt jövedéki adóját – így döntött tegnapi ülésén a Parlament. Az üzemanyagként felhasznált földgázt jövőre már adó terheli, ám a busztársaságok (vagyis az állami cégek) mentességet kapnak ennek kifizetése alól. A vita során még a törvényalkotási bizottságon is átment az a javaslat, hogy a taxisok is megkaphassák a mentességet (pontosabban visszaigényelhessék a terhet) és az adót csak a magánszemélyeknek kelljen befizetni – de végül a kormánypártiak ezt elvetették. A taxisok fizethetik majd a megemelt adót (eddig nulla volt a teher, most 28 forint plusz áfa lesz köbméterenként – ami úgy 17-18 százalékkal emeli majd meg a CNG árát).

A kormánypárti frakciók összesen öt olyan pontot nem fogadtak el, amelyet a bizottsági munka során beletettek a közös módosítási javaslatba. Némi belső ellentétre utal, hogy két olyan változtatást végül nem vettek ki a módosítások közül, amelyeket a kormány nem szeretett volna ott látni. Ez utóbbit onnan lehet érzékelni, hogy a kabinet külön szavazást kért három pontról (vagyis nem fogadta el, hogy az egész nagy csomaggal együtt átmenjen a végső törvénybe), ám a voksolások során kettőt mégis beszavaztak a kormánypárti honatyák.

Az egyik ezek közül a fordított áfa alkalmazását írja elő a munkaerő-közvetítésnél és az iskolaszövetkezeteknél. Ez meglehetősen furcsa: a pénzügyi kormányzat eredetileg ugyanis csak az építőiparban egyébként alkalmazott fordított áfázást szerette volna finomítani úgy, hogy külön előírja: mindez a munkaerő-közvetítőknél is alkalmazandó, ha az ágazatban tevékenykednek. A Fidesz által mégiscsak megszavazott módosítás viszont két apró hivatkozást kiszedett a javaslatból, és hirtelen ezzel kiterjesztette a fordított áfázást a teljes munkaerő-kölcsönzésre, meg belevette a buliba az iskolaszövetkezeteket is. A módosítás indoklása szerint így nagyobb lesz a piactisztító hatás és az áfa-bevétel is – Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke külön sajtótájékoztatót is tartott, amelyen arról beszélt, hogy becsukják az áfamegkerülést lehetővé tevő kiskaput a szektorban, ahol szerinte 30-35 milliárd forintra tehető a csalás. Hogy az adat honnan származik, nem tudni, de a kezdeményezést a szektor érdekképviseletei mindenesetre üdvözölték: két diák- és két munkaerő-közvetítő szövetség azt hangsúlyozta, hogy a szektorban 140 ezren dolgoznak, és az új szabály tisztulást hozhat.

Persze csak ha érvénybe lép. Azt Kósa is elismerte, hogy a fordított adózás kiterjesztéséhez ez esetben az Európai Bizottság engedélyére is szükség lesz – miközben eredetileg nem kellett volna ezt kérni. A fordított adózás ugyanis az építésnél és a hozzá kapcsolt munkaerő-kölcsönzésnél is megengedett, de ettől függetlenül (pláne az iskolaszövetkezet tevékenységénél) már Brüsszel nélkül nem lehet ilyet előírni. Az EU engedély nélkül viszont várni kellene a bevezetéssel. Az NGM az ezt érintő kérdésünkre úgy válaszolt: a derogációs kérelem benyújtása „már folyamatban van”.

További vitakérdés lehetett a kormány és a frakció között a szesz-nagykereskedelem tulajdonképpeni központosítása. Az eredeti javaslat megemelte volna a nagykereskedőktől beszedett letéti díjat, ám a törvényalkotási bizottság időközben elfogadta, hogy sávos rendszert vezessenek be – ám ezt végül elvetették. Vagyis: jön a 150 millió forintos jövedéki biztosíték, amit minden olyan vállalkozásnak le kell tenni, amely alkoholtermékek nagykereskedelmével kíván foglalkozni.

Ez annyit jelent majd, hogy a jelenleg mintegy 150 alkoholtermékekkel foglalkozó kereskedő közül országosan csak 5-6 marad meg. Az intézkedés azokat érinti végzetesen, akik családi vállalkozásban leginkább saját termékeiket saját hálózatban teríti: családi borászatok , pezsgőkészítők, pálinkafőzők és kézműves sörfőzők adhatják vissza a nagykereskedelmi engedélyt.

Korlátozott kedvezmények

Az adótörvény-tervezet alapvetései persze nem változtak a vitában (emelkedik a reklámadó, jön a kereskedelmi különadó, jöhet a földadó is), de azért átalakult még néhány dolog. A legfontosabb változás az eredeti elképzeléshez képest, hogy nem lesz internetadó és megmarad jövőre a cafeteria adója. Jövőre ezen kívül jön néhány új kedvezmény, a házasulók ötezer forintot kapnak, ám csak 2020-ig duplázzák a kétgyermek után járó leírást. Lesz viszont a cégeknek új egyetemtámogatási kedvezmény és szigorodik a film- és sporttámogatási leírás.