Nem vonul ki a Spar

“Békében szeretnénk dolgozni” feliratú táblát emelt fel Erwin Schmuck, a Spar Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója a cég sajtótájékoztatóján, mintegy válaszul a nemzetgazdasági minisztérium tegnap beterjesztett kereskedelmi törvényt módosító javaslatára. Rudolf Staudinger, a társaság felügyelő bizottságának elnöke pedig kijelentette, szeretnének egyeztetni a magyar kormány képviselőivel, az azonban biztos, hogy nem tudják megvalósítani a tervezett beruházásokat. A cég tavaly 40, idén 55 millió eurót különített el beruházásokra, azonban a 2010-ben bevezetett kereskedelmi különadó idején a Spar csupán 17 millió eurót fordíthatott beruházásokra, míg a különadó első évében mintegy hatmilliárd forintot fizetett be a költségvetésbe.

A Spar szerint az élelmiszer kereskedelem területén elérhető 2 - 2,5 százalékos bevételarányos nyereségnél jóval magasabb adótételek kiszabása a veszteségesség felé tolja a cégeket. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, ami ma még az árbevétel 0,1 százaléka 50 milliárd forintonként 1 százalékkal emelkedik, és ez a progresszió a diszkontláncokat támogatja. A diszkontok árbevétele jellemzően kevesebb, mint a hagyományos élelmiszer-napicikk kereskedőké. Azonban az utóbbiak a magyar élelmiszeripar legnagyobb vásárlói, míg a diszkont hálózatok főként importból szerzik be az élelmiszert. A hagyományos láncok piaci hátrányba kerülése miatt csökkenne beszerzésük, ami hátrányosan érinti a magyar agrárszektort is. A Spar árukészletének több mint 70 százaléka magyarországi cégektől származik, és amint a tájékoztatón elhangzott, az egyetlen üzletlánc, ahol friss tejből csak magyar kapható.

Amint Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország cégvezetője kiemelte, eddig évente 320 millió forint élelmiszerlánc-felügyeleti díjat fizetett a vállalat, ám a tegnap megszavazottak alapján ezentúl 9 milliárd körül lesz a fizetendő összeg.

A cég mindazonáltal nem akar kivonulni Magyarországról, hiszen eddig összesen 500 millió eurót fektettek be a hálózatba és az ország második legnagyobb húsüzemébe. A Spar közel 20 milliárd forintos forgalmú bicskei húsüzemének termelőkapacitását legutóbb idén bővítették 1,5 milliárd forintból. A szokásos évi 700-800 fős létszámbővítéssel kapcsolatos terveket azonban újra kell gondolni. A kérdésre, hogy miért nem darabolják fel a láncot kisebb egységekre, hogy így kevesebb legyen az adóteher, a cégvezetés elmondta, hogy gondolkodtak ugyan ezen is, de inkább a 23 tagú franchise partnerhálózat bővítése mellett maradtak.

Rudolf Staudinger ugyanakkor kijelentette, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelése nélkül rövidesen nyereséges lehetett volna a Spar Magyarország. A veszteségesség oka, hogy egy hónappal a hitelválság kitörése előtt vették meg a Plus hálózatot deviza alapú hitelre, amikor még 240 forint volt az euró árfolyama. Emellett a megvett hálózat átalakítására is sokat kellett költeni, és a korábbi szerződésekben az euróban megállapított bérleti díjak is folyamatos pénzügyi veszteségeket okoznak. A felügyelő bizottság elnöke ugyanakkor eltökélt, hogy nyereségessé tegye a céget.

A Spar szerint a kereskedelmi törvény szigorításai súlyosan korlátozzák a kereskedelmet és a reklámadó bevezetése is csökkenti az ágazat eredményességét. Az útdíj tervezett változásai illetve az ehhez párosuló részletes nyilvántartási kötelezettség (EKAER) ugyancsak jelentősen sújthatja a naponta több száz teherkocsit közlekedtető vállalkozásokat. A vasárnapi nyitva tartás korlátozása szintén árbevétel csökkenést okoz. Ha ezekhez társul még az a tervezett szabályozás, hogy két év veszteség után a cégek tevékenységét fel kell függeszteni, akkor ebből egyértelműen a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenítése és a külföldi beruházások drasztikus csökkenése következik. Amellett, hogy ez káros magyar gazdaságára, az EU-normákkal sem egyeztethető össze – állítja a kereskedelmi vállalat.

Magyar cégek a szabad vasárnapért

A CBA, a Coop és a Reál a határozottan támogatja a vasárnapi nyitva tartás korlátozására irányuló kezdeményezést. A tavaly együttesen 1441,4 milliárd forint bevételt elérő, 77 ezer dolgozót foglalkoztató kereskedelmi cégek szerint a szabályozás egyiküket sem hozza előnyös helyzetbe, hiszen legtöbb egységüknek zárva kell maradnia vasárnap a törvény elfogadása esetén. Franchise partnereik csak pár százaléka családi vállalkozás, amelyek esetlegesen alkalmazottak bevonása nélkül tudnák a vasárnapi működést biztosítani.