Brüsszel tovább tárgyal a leállított beruházásról

Európának az az érdeke, hogy biztonságos legyen az energiaellátása – így reagált tegnap Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős elnökhelyettese arra az orosz bejelentésre, hogy leállítják a gázvezeték munkálatait. Mindez meglepő annak fényében, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő arra hivatkozva beszélt a beruházás leállításáról, hogy azt a Bizottság ellenzi. Ehhez képest Sefcovic szerint a bejelentés „egy új fejlemény”, amely befolyásolja a jövő heti egyeztetést.

Brüsszel korábban bírálta a Déli Áramlat tervét, mondván, annak a működtetése szembemegy az uniós jogszabályokkal. A bizottság szemét különösen az szúrta, hogy a gázszolgáltató egyben a gázvezeték tulajdonosa is, ami nem felel meg a harmadik energiacsomagban lefektetett szabályoknak.

Azt sem nézték jó szemmel, hogy több tagország, illetve a tagjelölt Szerbia is megegyezett az orosz féllel a vezeték kiépítéséről. Bulgária esetében komoly diplomáciai háború tört ki, miután a kormány jelezte, leállítja az előkészítéseket. Putyin Belgrádban is arra hívta fel a leállást fontolgató szerb kormány figyelmét: hiába keresi most az EU kegyeit, Oroszország mégiscsak természetes szövetségese. (Aleksander Vucic szerb miniszterelnök tegnap rossz hírnek nevezte a leállást, hozzátéve: Belgrád mindig kitartott az orosz tervek mellett.)

A budapesti vezetés lépéseit is aggódva szemlélik Brüsszelben. Az Országgyűlés november elején fogadta el azt a jogszabály-módosítást, amely lehetővé tette, hogy olyan cég is építhet Magyarországon gázvezetéket, amelynek nincs szállítási rendszerüzemeltetési engedélye. Ezzel – bár ezt a Fidesz tagadta – gyakorlatilag szabad utat adtak a beruházásnak. A bizottság levélben tiltakozott a kormánynál a lépés miatt, ami kötelezettségszegési eljárást vetít előre.

Putyin hétfői bejelentése szerint a Déli Áramlat helyett egy Törökországban létesítendő földgázelosztó létesülne az európai ellátás biztosítására. Ez – függetlenül attól, milyen feltételekkel is épül ez ki – mindenképpen változtat a felálláson, hiszen Törökország rövid távon nem lesz az Európai Unió tagja. Igazán persze az tetszene Brüsszelnek, ha az elosztóba nem csak orosz gáz kerülne.

Az is kérdéses ugyanakkor, Brüsszelben miképpen képzelik el az ellátás biztonságát. A formálódó energiaunió egyik, Orbán Viktor magyar kormányfő által is pozitívumként értékelt eleme, hogy a tagországoknak jogában áll megválasztani, milyen forrásból szereznek energiát. További hasonlóság, hogy az Európai Bizottság is olyan alternatív források felé mozgolódik, mint például Azerbajdzsán. Ezt jelzi, hogy az energiaügyekben illetékes Sefcovic a múlt héten tett látogatást Bakuban.