Egyre közelebb az INA-per

A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja döntésének értelmében érdemben meg kell vizsgálni, hogy Horvátország lépései összhangban állnak-e a nemzetközi joggal, tájékoztatta az MTI-t Sonnevend Pál, az ELTE nemzetközi jogi tanszékének docense. A Mol tavaly novemberben benyújtott keresete szerint a horvát állam lényegében meg akarja fosztani a magyar vállalatot korábbi befektetéseitől, államosítani kívánja a Molnak az INA-ban szerzett részesedését. Horvátország a Mol keresetével szemben úgynevezett pergátló kifogást nyújtott be, arra hivatkozva, hogy a Mol állításainak nyilvánvalóan hiányzik mindenfajta jogalapja.

Sonnevend Pál szerint a magyar olajipari társaság számára egyértelmű siker, hogy a választott bíróság Horvátország valamennyi pergátló kifogását elutasította, és egyúttal jelezte, hogy a Mol minden kereseti kérelmét érdemben el kívánja bírálni. Az ügy kapcsán azt is megvizsgálja majd, hogy megállják-e a helyüket a korrupciós vádak, miszerint Hernádi Zsolt 2009-ben több millió euró kenőpénz kifizetéséről intézkedett az akkori horvát miniszterelnök, Ivo Sanader részére azért cserébe, hogy a Mol megszerezhesse az INA irányítási jogait. A Jutarnji List horvát napilap hétfőn közölte, hogy a horvát kormány elvesztette az első jogi csatát a Mol Nyrt.-vel szemben, ennek ellenére a horvát kormányhoz közel álló források azt állítják, a zágrábi kabinet elégedett a fejleményekkel. A panaszok beadásával ugyanis a források szerint időt nyertek, amit nagyon jól ki is használták.

„Nem kudarcként éltük meg a döntést, nagyon elégedettek vagyunk a fejleményekkel” – mondta a Jutarnji Listnek az ügyben tájékozott forrás, aki szerint az első forduló eredménye ellenére, a panaszok beadásának ideje alatt sikerült előnyt szereznünk a Mollal szemben. Amikor a Mol eljárást indított Horvátországgal szemben, az még váratlanul érte a kormányt, de időközben Horvátországnak sikerült több fontos munkát is elvégeznie. A név nélküli nyilatkozatból nem derül ki, hogy a horvát fél hogyan hasznosította az időt, és milyen, fontos munkákkal végzett.A szerződésben, amelyet a Mol még a Sanader-kormánnyal írt alá 2009-ben, az állt, hogy a horvát kormány visszavásárolja az okoli föld alatti gáztárolókat, és átveszi a gázüzletágat. A tárolók vissza is kerültek hozzá, a gázüzletág viszont nem, mert Sanader utódja, Jadranka Kosor 2010-ben a Jutarnji List szerint arra a következtetésre jutott, hogy az ügylet gyanús körülmények között köttetett és felettébb káros Horvátországra nézve. A visszavásárlás elmaradását a Mol, korábbi közlései szerint úgy értékelte, hogy ezzel a horvát kormány megszegte a privatizációs szerződést, ezért elesik az abban foglalt elővásárlási jogától is.

Közben a lengyel PKN Orlen olajipari konszern hétfőn cáfolta a Jutarnji List hírét, miszerint érdeklődne a Mol tulajdonában lévő INA-részesedés megvásárlása iránt. A lap értesülése szerint a PKN Orlen már több egyeztetésen is túl van a Mol képviselőivel, de egyelőre elállt a vásárlástól, mivel sokallta a Mol által kért összeget.

Az előző győzelem

Augusztus 16-án a választott bíróság úgy döntött, hogy sem a választott bírósági tárgyalás megkezdéséig, sem az ügyet lezáró döntésig nem korlátozható a Molnak az INA irányítójaként hozandó döntései, de a Molnak mindig a leányvállalat legjobb üzleti érdekei szerint kell eljárnia. A bíróság ezzel a horvát állam kérését utasította vissza, amely szeretett volna egy átmeneti korlátozó végzést arról, hogy a Mol a két fenti határidőig ne rendelkezhessen az INA-ban lévő részvényeiről, az irányítási joga nem terjedjen ki az INA kapacitásának csökkentésére, finomítóinak bezárására és dolgozóinak elbocsátására.