A csatornaberuházások után is megfizethető marad a víz-csatorna díja – hangoztatta a belügyminiszter a parlament honlapján. Pintér Sándor szerint erre többek között garanciát ad a vízi-szolgáltatásról szóló törvény, amely 2014. január 1-jétől külön fogalmakként jelölte meg a védendő és a fogyatékkal élő felhasználókat. A rezsicsökkentésekról törvények pedig szabályozzák a szolgáltatás díját. További biztosítékot jelent az uniós pályázatok eljárásrendje is, amelyben többek között a pályázat részeként vizsgálni szükséges a lakosságot terhelő szolgáltatási díjak megfizethetőségét. A kormányzatot Sallai R. Benedek kérdezte arról, hogy miután az elmúlt időszakban és az elkövetkezendő években hatalmas szennyvíztisztító- és csatornarendszerek épültek, illetve épülnek ki ezermilliárd forintos nagyságrendű uniós támogatással, garantálni tudja-e a kormány, hogy a vidéken szociálisan rászorulóknak, különösen az alacsony jövedelmű kisnyugdíjasoknak, segélyen élőknek a megfizethető víz- és csatornadíjakat.
Az LMP-s honatya arról is érdeklődött, hogy lesz-e elérhető forrás a kistelepüléseknek csatornázásra, illetve szennyvízkezelésre. Pintér Sándor jelezte, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programon (KEHOP) belül a települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztésére rendelkezésre álló 367 milliárd forintos forrásból mintegy 300 milliárd áll majd rendelkezésre a 2014-20-as időszakban a szennyvízzel kapcsolatos projektekre.
Magyarország 3154 települése közül 2399-nek a lakossága 2000 fő alatti. Korábbi tervek alapján a már említett program (KEHOP) 1656 településből 1100 kétezer fő alatti település fejlesztéséhez ad forrást.
Egy európai uniós irányelv azoknak a településeknek, agglomerációknak ír elő szennyvíz-elvezetési és -tisztítási kötelezettségeket, amelyek jobban terhelik meg környezetüket. A csatlakozási szerződésben Magyarország azt vállalta, hogy az előírásoknak megfelelő települési rendszerek kiépítését legkésőbb 2015. december 31-ig kell teljesítenie. Ennek mértékegységét egyébként az úgynevezett „2000 lakosegyenérték (LE) fő feletti szennyezőanyag-terhelésben” határozták meg. Az ilyen mértékben szennyző településeknél kell végrehajtani a beruházásokat. Ez az érték a szennyvíz szervesanyagtartalmának mértékegysége, mely egyenlő azzal a szervesanyag mennyiséggel, melynek lebontásához egy bizonyos oxigén mennyiség szükséges. Egy lakos általában naponta 150-200 liter szennyvizet termel. A 2000 LE szennyezőanyag-terhelés alatti települések szennyvízkezelésének kérdését tagállami hatáskörbe utalják.
Pintér Sándor közölte, hogy a szennyvízfejlesztéseknél a 2000 LE feletti és alatti települések is szerepelnek, így jövő év végére a programba tartozó kistelepülések megfelelő szennyvízelvezetése és -tisztítása az előírt jövő év végi határidőig kiépül, vagy legalább a szükséges fejlesztés tervezése megvalósul, a kivitelezés elindul.
A belügyminiszter szerint a programban nem szereplő 1298 önkormányzat részben megoldott, részben már az előző ciklusban támogattak 115 pályázatot a különböző Regionális Operatív Programok keretében 2007 és 2013 közt. Ezek a kistelepülések szabad kapacitású szennyvíztisztító telepekhez csatlakozhattak a telepek jobb kihasználása érdekében, másrészt önálló szennyvízkezelő berendezések telepítésére is lehetőséget nyújtott a pályázati rendszer. A programban nem szereplő lévő kistelepüléseknek azonban csak 2021 után nyílik fejlesztési lehetőség, Pintér akkortól ígért reményt számukra. Arra is felhívta a figyelmet, hogy egy kormányrendelet szerint minden településnek el kell készítenie a környezetvédelmi program részeként a települési szennyvízkezelési programot.
Jövőre 50 milliárdos keret szennyvízprojektekre
Az ivóvízminőség-javító projektekre 8,7 milliárd forint, а szennyvíz projektekre pedig 50 milliárd forint forráskeret áll rendelkezésre 2014-ben – közölte a nemzeti fejlesztési miniszter. Seszták Miklós az LMP-s Sallai R. Benedek érdeklődésére közölte, hogy az ivóvízminőség-jаvításra, valamint а szennyvízelvezetés és -tisztítás, szennyvízkezelés megvalósítására vonatkozó pályázati felhívások а www.palyazat.gov.hu honlapon érhetőek el. А pályázati felhívásban rögzített feltétel alapján az ivóvízminőség-javító projektek esetében legfeljebb а projekt elszámolható költségeinek 20 százaléka, а szennyvíz projektek esetében legfeljebb 5 százaléka fordítható rekonstrukciós célra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.