A Mol többséget szerezhet az INA-ban

A Mol Nyrt. feltehetően többségire kívánja növelni horvátországi leányvállalatában, az INA-ban lévő tulajdonhányadát - bár a Wirtschaftsblattnak nyilatkozó Molnár József vezérigazgató „csak” további részvények vásárlásáról beszélt, ezt a lehetőséget a Mol-INA vita megoldását firtató kérdésre válaszolva említette meg. Egy 49,08 százalékos hányad 50 százalék alatt tartása amúgy sem ígér megoldást egy olyan ügyben, amely egy társaság irányítási jogáról szól. A másik két út már ismert: az egyik szerint a Mol megegyezne a fő tulajdonostárssal, a horvát kormánnyal arról, hogy a Molnál marad az INA irányítási joga, a másik az, hogy – megállapodás híján – a magyarországi társaság kiszáll az INA-ból. Az adatszoba nyitva áll a leendő stratégiai befektetők előtt.

Molnár József emlékeztette az osztrák lapot, hogy az INA nagyon rossz helyzetben volt 2008-ban, amikor a Mol átvette az irányítását. Másfél évig tartott a ráncba szedése, de a hatékonyságjavítás új lépcsőjének megkezdésekor negatív kampány indult a Mol ellen, vélhetőleg az átalakítással rosszul járó üzletemberek kezdeményezésére. Márpedig az átalakítás elengedhetetlen: az INA-részesedés megszerzése előtt a Mol-finomítók nyereségessége benne volt a legjobb európai háromban, ma már ez nincs így, igaz, részben a portfólióba tartozó kapacitások elhelyezkedése és mérete miatt. Az INA évi 6,5 millió tonna olajat tud feldolgozni, de a horvát piac csak 2,8 millió tonna terméket vesz fel, és az értékesítés a termelés rijekai koncentrálásával is csak évi 4,5 millió tonna lehetne. Ha viszont a csoport nem az exportlehetőségek kihasználásához szükséges úton jár, akkor elveszíti a játszmát. Az üzletágat időközben a válság is sújtotta, így a verseny egyre élesebb lett, a finomítói árrések pedig estek. A változásra reagálva indított ésszerűsítési programmal a csoport 2011 óta már mintegy félmilliárd dollárt takarított meg.

Az olajárak zuhanása a vezérigazgató szerint nem meglepetés, hanem a változó üzleti feltételek egyik összetevője, mellesleg átmeneti állapot. A Mol hosszú távon - mintegy 20 év múlva - hordónként már 80-110 dolláros árral számol. A Goldman Sachs viszont a rövid távú tendenciák alapján gyengébbre módosította az által erre és a következő évre jósolt olajárakat, továbbá 16 ezer forintról 13 ezer forintra rontotta a Mol részvények célárát, jelezve, hogy jelenleg nem túl érdemes Mol-papírt venni.

A Goldman az alacsony olajárak miatt a Mol kutatás-termelési projektjeit sem tekinti olyan vonzóknak, mint eddig. Igaz – mint Molnár József jelezte – , a társaság nem is siet. Több milliárd dollárnyi befektetésre váró pénzének főként a Közel-Keleten, az Északi-tengeren, illetve Oroszországban és Kazahsztánban keres helyet. A formálódó üzleteket a vezérigazgató még korainak tartotta megnevezni. A Mol 2,2 milliárd dolláros idei beruházási keretének a 60 százaléka a kurdisztáni projekt folytatását segíti, ott a társaság eddig 700 millió dollárt költött és 2016 végéig még 500 milliót szeretne.