Még nem tűzték ki a célokat a turizmusban

Az elmúlt években november, december tájékán mindig nagyszabású rendezvényeken mutatta be a Magyar Turizmus Zrt. az éppen következő év nemzeti turisztikai marketingtervét az ágazat szereplőinek. A szakma azonban 2014 végén hiába várta a cég meghívóját, ugyanis a 2015-ös dokumentum még nem készült el. „A Magyar Turizmus Zrt. eddig éves marketingterv alapján végezte tevékenységét. 2015-től éves tervünket kibővítettük a középtávú stratégiai célkitűzéseink megfogalmazásával és ennek megfelelően a következő három éves időszakra, 2017-ig szóló szakmai elképzeléseinkkel” – közölte a Világgazdasággal az állami vállalat. Hozzátették: a középtávú tervezés azért is szükséges, mert igazodni kell a 2014-2020-as európai uniós tervezési ciklushoz, a turisztikai marketingtevékenység céljára elérhető források minél hatékonyabb felhasználása érdekében.

A marketingterv tehát készül, csak még várni kell rá. Az elmúlt években mindig hangzatos célok szerepeltek a turizmusfejlesztési koncepcióban és a marketingtervben, de a költségvetési támogatása csökkent az ágazatnak. Jelenleg azonban végleges terv nincsen, a forrásoldal pedig a megszokott módon bizonytalan. „A turizmus közel 5 milliárd forintos kerettel szerepel a 2015-ös költségvetésről szóló törvényben, ami azt jelenti, hogy több mint kétmilliárd forinttal több jut jövőre az ágazatra” – mondta korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára. Ruszinkó Ádám hozzátette: reményeik szerint a turizmusban tapasztalt kedvező tendenciák tartósak maradnak, megteremtve többek között a bérfejlesztés alapjait a turizmushoz kapcsolódó ágazatokban. Ugyanakkor a Magyar Turizmus Zrt. éves működési költsége mintegy 2 milliárd forintot emészt fel (információink szerint most éppen egy új igazgatóság állt fel), így mintegy 2,5 milliárd maradhat az országmarketingre.

A javuló számok ellenére a szállodák tavaly is csak mintegy 50 százalékos kihasználtsággal működtek, a szakma szerint jóval több és magasabb költésű vendégre van szüksége az országnak. „Erőteljesebb promócióval, marketinggel kell törekednünk hagyományos európai piacaink megtartására és új, feltörekvő piacok meghódítására. Óriási kommunikációs és promóciós verseny van az egyes fogadó országok között, mindez forradalmian változó, új, digitális technikákkal, online foglalási módszerekkel” – vélekedik a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége. A belföldi kommunikációra kiírt tenderét visszavonta a Magyar Turizmus Zrt., így jelenleg csak a külföldi kommunikációra van érvényes szerződése. Ezt a nettó kétmilliárd forintos keretösszegű közbeszerzést a MEC Hungary Kft. nyerte. Nem is ártana kicsit reklámozni az országot, mert a KSH adatai szerint 2014 novemberéig az európai országokból származó vendégéjszakák száma összességében stagnált, a legfontosabbnak számító német piacról pedig csökkent a hazai kereskedelmi szálláshelyeken. Ez pedig azért lényeges, mert bár fontosak a feltörekvő piacok, még mindig a kontinensről érkezik a vendégek mintegy háromnegyede: a novemberig mért 11,5 millió vendégéjszakából 9,7 millió európai turistától származott.

Ne a külföldiektől várjuk a megváltást?

„Téved az, aki a külföldi turistáktól várja a megváltást a fürdővárosokban” – közölte tegnap Vancsura Miklós, a Fürdőszövetség volt elnöke, a sárvári fürdő igazgatója. Szerinte idén is a magyar utazókra kell fókuszálniuk a turisztikai szakembereknek. Mint mondta: a hazai, közel kétszáz turisztikailag is jelentős fürdőbe évente több mint 30 millióan vesznek jegyet. Becslések szerint kétmillióra tehető azok száma, akik külföldről érkeznek a magyar fürdőkbe. Idén továbbra is erős lehet a szlovák, cseh turisták piaca, az osztrák nyugdíjasok pedig ismét lendületet kaphatnak, mert jóval több szolgáltatást tudnak megvásárolni a fürdőkben az erős euró miatt.