BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Felgyorsítják az útépítéseket

Több tucatnyi módosítást kezdeményez egy Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter által jegyzett salátatörvény. A tervezet célja, hogy a közlekedésfejlesztési beruházások felgyorsulhassanak. A módosítások érintik a régészek munkáját, a kártalanítási és kisajátítási gyakorlatot, de a jobb minőségű termőföldek hasznosítását is.

A kiemelt közlekedésfejlesztési projekteket gyorsítaná fel a kormány azzal a törvénytervezettel, amit Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter terjesztett elő. A tucatnyi módosítás számos területet érint.

Az engedélyezési eljárás elhúzódását a többi között azzal akadályoznák meg, hogy megadottnak tekintenék az önkormányzatok hozzájárulását akkor is, ha az építtető megkeresésétől számított 30 napon belül nem nyilatkoznak. A közútfejlesztés és felújítás során létrehozott közművek a műszaki átadás után ingyenesen kerülnének a korábbi tulajdonos birtokába. A közúthoz tartozó vízilétesítmények üzemeltetése kikerülne a vízügyi igazgatóság feladatai közül, és a javaslat szerint felülvizsgálnák a kivitelezés során felmerülő régészeti gyakorlatot is. A megelőző feltárás során – résztevékenységek esetében – a munkát nem akkreditált intézmények is végezhetnék, a feltárás időtartamát pedig 30 napban szabnák meg. A kulturális örökség védelméért felelős miniszter gyorsított eljárásban, soron kívüli feltárást rendelhetne el abban az esetben, ha az előkerült lelet nem megóvható a kivitelezés hátráltatása nélkül. A beruházónak és a kivitelezőnek ettől számítva 8 napot kellene várnia, mielőtt folytatja a munkát – kivéve, ha újabb feltárást elrendelő miniszteri döntés születik.

Számos ponton módosulnának a kártalanításra, kisajátításra vonatkozó szabályok is. Ha az igénybevétel az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentős mértékben akadályozza vagy ellehetetleníti, a tulajdonos követelheti, hogy az állam vásárolja meg azt. A vételár adó -és illetékmentes. Mivel az ezer forint alatti kártalanítási összegek átutalása gazdaságtalan, a javaslat szerint ezekre csak akkor kerülne sor, ha a jogosult ezt kifejezetten kéri. Ha a feleknek nem sikerül megállapodniuk a kártalanítási összegben, a területet kisajátítják. A végrehajtást bizonyos esetekben akkor sem függesztenék fel, ha a kisajátító pert indít a kártalanítási összeg csökkentéséért. Megakadályoznák azt is, hogy az ingatlanokat értékesíteni lehessen a kisajátítási eljárás kezdete után. Ezen kívül a kártalanítási összeg akkor is letétbe helyezhető lenne, ha a jogosult személy elhunyt, hagyatéki eljárás hiányában azonban az örökös személye még nem szerepel a közhiteles nyilvántartásban.

Alagút építésénél – mivel ezek a legdrágább fejlesztések, így akadályozásuk jelentős társadalmi károkat okozna – a tulajdonosok kötelesek lennének tűrni az ingatlan igénybevételét, illetve hogy azon jogerős építési engedély birtokában az alagút biztonságos üzemeltetéséhez szükséges létesítményeket helyezzenek el. Erről a közút nyomvonalának kijelöléséről szóló kormányrendelet hatálybalépését követő harminc napon belül, annak hiányában pedig legkésőbb az építési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidőben értesítenék a tulajdonost, aki az értékcsökkenésnek megfelelő értékű kártérítésre tarthat igényt. Ezt a forgalomba helyezést követő két évig igényelheti, és jogosult az üzemeltetés során esetileg okozott károk megtérítésére is. A kormány egyszerűsítené a nyomvonallal érintett területsáv és a védettségi időtartam meghatározásának módját is: előbbi kijelölésére rendeletet bocsátanak majd ki, utóbbit pedig az eddigi gyakorlattal ellentétben a fejlesztések ütemtervéhez igazítják.

Vasútfejlesztés során az építtető vagyonkezelésébe kerülnének a Nemzeti Földalapba tartozó földek is. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldek hasznosítása a javaslat szerint korlátozható volna a kiemelt jelentőségű közlekedési fejlesztések esetén, ha a nyomvonalat máshol nem lehet kiépíteni.

Kiemelt ügyek

A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházások esetében rendeletben jelölhet ki azokkal összefüggő kiemelkedő jelentőségű ügyeket, és ugyanígy intézheti a részletszabályozást is – olvasható a törvénytervezetben. A környezetvédelmi engedélyek az általános 5 helyett 10 évig volnának érvényesek, egyes beruházások esetén pedig az építési engedélyezési eljárás akkor is lefolytatható lenne, ha az ahhoz szükséges környezetvédelmi engedély felülvizsgálata még nem zárult le.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.