Még nem az igazi az új vasúti törvény

Legyen csak átmeneti a 2015. június 15-én életbe lépő, új vasúti törvény a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület javaslata szerint. Az EU négyes vasúti csomagjának 2-3 év múlva várható életbe lépésekor amúgy is teljesen új szabályozást kell megfogalmazni. Az uniós irányelvek most kötelezővé vált átültetése pedig a szervezet szerint egyébként sem indokolta volna teljesen új törvény írását, elég lett volna a meglévőt módosítani.

Ez csak egyetlen gondolatsor abból az 55 oldalas javaslatcsomagból, amelyet az egyesület a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részére benyújtott.
Bár az anyag egy része pontosító, kiegészítő jellegű, más részei azonban a hazai vasúti szakmát tömörítő szervezet hiányérzetét, illetve további elgondolásait tükrözik. „Ilyen például az az egyébként üdvözölt része az új szabályozásnak, amely szerint egyszerűsíteni kell az adminisztrációt a vasúti szakma területén, de amely egyszerűsítés módjáról már nem szól az új szabályozás annak ellenére, hogy előzőleg adott rá konkrét javaslatot a Hungrail” – mutatott rá a Világgazdaságnak Mosóczi László, az egyesület elnöke. A törvénytervezettel kapcsolatban úgy kellett véleményt alkotni, hogy az alacsonyabb rendű részletszabályok tervezetét nem látta a szakma, emiatt pedig objektív véleményt sem alkothatott a tervezet egyes részleteivel kapcsolatban.

Ésszerű, de szintén nem teljes változtatás az új törvényben Mosóczi László szerint az is, hogy kikerülnek a törvény hatálya alól olyan kötöttpályás rendszerek, amelyeknek valóban nem ott volt a helyük. azonban itt megint adós maradt a döntéshozó a kikerült rendszerekre (például keskeny nyomtávú vasút) vonatkozó, az eredetinél lényegesen egyszerűbb szabályozás megfogalmazásával.

„Szerencsésebb lett volna továbbá, ha a törvény fontosabb témáiban hatásvizsgálatok készülhettek volna, illetve, ha lényegesen hosszabb időt bocsátottak volna rendelkezésre a társadalmi és szakmai egyeztetésre” – vélekedett Mosóczi László. Például vizsgálni kellett volna, hogy az új törvény életbe lépése miatt nem kerülnek-e veszélybe az ágazaton belül hatályos szerződések, illetve fel kellett volna mérni, hogy új szabályozás ösztönzi-e a piaci szereplőket új vasúti beruházásokra, továbbá, hogy a változások hogyan hatnak a majdani vasúti forgalomra.

Problémát jelent a törvény viszonylag rövid hatályba lépési ideje is. A megadott, 15 nap biztosan kevés lesz arra, hogy a vasúttársaságok felkészülhessenek a több mint 200 paragrafust tartalmazó rendelkezés és az ahhoz tartozó, 47 végrehajtási jogszabály alkalmazására. Ám a munka itt nem ér véget. A Hungrail Mosóczi László szerint mindent elkövet az eszközrendszerén keresztül, hogy a részletszabályozások a vasúti ágazat érdekét szolgálják, valamint a hatálybalépést követően, a gyakorlati tapasztalatokat folyamatosan közvetítve fogja – az NFM stratégiai partnereként is – ösztönözni a megfelelő módosítások minél hamarabbi átvezetését.

Rugalmatlanodhat a rendszer

A CER Hungary Zrt. számára az új törvény azon részei hátrányosak, amelyek túlszabályozzák a rendszert, és az üzleti, de törvénytisztelő rugalmasságot akadályozzák a társaságtól kapott válasz szerint. A törvényjavaslatban szerepelt vasúti választott bíróságot a társaság fölöslegesnek tartja, az elmúlt 11 évben nem is mutatkozott a hiánya. A vitás ügyek rendezésének egyébként is megvan a kialakult rendszere. A CER a törvény kapcsán leszögezte még, hogy „nem kellene ráerőltetni az üzleti vállalkozásokra az állami vasutak túlbürokratizált, rugalmatlan rendszerét, például a foglalkoztatási rendet, vagy a kollektív szerződést. „Miért kellene a piaci liberalizációt kidobni, és rontani a vasúti árufuvarozás versenyképességét a közúttal szemben egy részletekbe menő, merev, bürokratikus szabályozással? – tették fel a kérdést.