Rászállt az EU a Google-ra

Ahogyan arra számítani lehetett, tegnap új szintre emelkedett az Európai Bizottság (EB) Google kapcsán indított vizsgálata, a szervezet ugyanis egyértelműen kimondta, hogy álláspontjuk szerint a társaság magatartása ellentétes az európai uniós trösztellenes szabályokkal. Az ugyanakkor már kisebb meglepetést okozott, hogy az Android operációs rendszer miatt is vizsgálat indul a cég ellen, igaz egy kiszivárgott belső üzenet szerint a Google-nél erre is számítottak. Az Európai Bizottság közleménye szerint kifogásközlést küldtek a társaságnak, amelyben azt állították, hogy a vállalat visszaélt az Európai Gazdasági Térségben (EGT) az általános internetes keresőszolgáltatások terén betöltött vezető pozíciójával.

A cég az általános keresőoldalakon való listázás során rendszeresen a saját ár-összehasonlító alkalmazását részesítette előnyben. Az EB előzetes álláspontja szerint ez hátráltatja a piaci versenyt és sérti a fogyasztók érdekeit.

„A Bizottság célja annak megakadályozása, hogy az Európában működő vállalatok mesterségesen leszűkítsék az európai fogyasztók rendelkezésére álló választékot, és ellehetetlenítsék az innovációt” – hangsúlyozta az ügy kapcsán a versenypolitikáért felelős uniós biztos, Margrethe Vestager. A biztos elmondta azt is, hogy a Google előtt nyitva a lehetőség, hogy meggyőzze a bizottságot arról, nem élt vissza erőfölényével az ár-összehasonlító szolgáltatás kapcsán, ugyanakkor ha ez nem sikerül, szembe kell néznie a következményekkel és meg kell változtatnia európai üzletpolitikáját.

Az Európai Bizottság 2010 novemberében azért indított részletes vizsgálatot a vállalat ellen, mivel több keresőszolgáltatást működtető cég panaszt tett találataik negatív elbírálása miatt. Az EB a Google üzletpolitikáját több szempontból is vizsgálja, ám mind a piaci szereplők, mind a felhasználók szempontjából a legizgalmasabb kérdés a Shopping találati doboz. Ennek használata a többi piaci szereplő szerint azért aggályos, mivel a Google a saját szolgáltatásait – tekintet nélkül azok relevanciájára – az organikus találatok fölé vagy azokkal egy sorba rendezi, hátrányos helyzetbe hozva ezzel az összes többi e-kereskedelmi oldal találatát és előtérbe – azaz a keresési oldalon feljebb – helyezi a saját vertikális megoldásai által kínált termékeket vagy szolgáltatásokat.

A trösztellenes vizsgálat eredménye meghatározó lehet a közép- és kelet-európai régió e-kereskedelmi piacára, hiszen nagy mértékben befolyásolhatja majd a webáruházak költségeit. Az ár-összehasonlító oldalak lényege, hogy lehetővé teszik a felhasználók számára a különböző webáruházak ajánlatainak összehasonlítását egy felületen. Ezért a szolgáltatásért ezek az oldalak a partner internetes áruházaktól a rajtuk keresztül érkező forgalom alapján jutalékot kapnak. A Shopping azonban a hírek szerint lényegesen drágább az e-kereskedők számára, mint a többi, ilyen jellegű szolgáltatás. Amennyiben az Európai Bizottság végül elmarasztalja a Google-t, a bírság akár a cég árbevételének 10 százalékát is elérheti, ez a tavalyi adatok alapján 6,6 milliárd dollár lehet.

A trösztellenes vizsgálat során a Google három javaslatot is tett a többi piaci szereplőt hátrányosan érintő hirdetési forma módosítására. A legutóbbi lényege az volt, hogy ha honlapján saját specializált keresőszolgáltatásokat kínál, akkor három, objektív szempontok alapján kiválasztott versenytársának ajánlatait is megjelenteti. Az 5 éves időtartamra tervezett kötelezettségvállalás Európa-szerte bírálatokat kapott a piaci szereplőktől, és a mostani EB állásfoglalás alapján az uniós döntéshozókat sem győzte meg.

Míg az ár-összehasonlító szolgáltatás kapcsán indult vizsgálat már komoly múltra tekint vissza, az EU és a Google közötti ellentétben azonban új elem, hogy az Android operációs rendszere miatt is rászállnak a vállalatra. Margrethe Vestager bejelentette azt is, hogy külön hivatalos antitrösztvizsgálatot indított a Google mobil operációs rendszerekkel, alkalmazásokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos magatartása miatt is. A vizsgálat ebben az esetben arra irányul, hogy a gyártókkal kötött, az Android használatára vonatkozó megállapodások tartalmaztak-e olyan korlátozásokat, amelyek hátráltatták a rivális operációs rendszerek, alkalmazások és szolgáltatások fejlesztését és piaci hozzáférését. A múlt évben világszerte összesen több mint egymilliárd androidos eszközt adtak el az IDC adatai szerint, ami az értékesített okostelefonok és táblagépek közel 82 százalékát jelentette. A Google által fejlesztett operációs rendszer fölénye ráadásul nőtt is, hiszen 2013-ban még csak 79 százalékos piaci részesedéssel bírt.

Nem lepődtek meg

Nem lepte meg a Google-t az Európai Bizottság elmarasztaló nyilatkozata egy, az alkalmazottaknak küldött belső levél alapján. Az üzenet írói szerint „kiábrándító hír” az EB döntése, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ez a lépés még korántsem jelenti azt, hogy elmarasztalják a társaságot. A cég megítélése szerint ugyanis nagyon erős érveik vannak, mind a jobb szolgáltatások, mind az intenzívebb verseny vonatkozásában. Az Android kapcsán pedig azt jelezték, hogy a nyílt forráskódú operációs rendszer nagy szerepet játszott abban, hogy jelentősen csökkent az okoseszközök ára, illetve csak a múlt évben 7 milliárd dollárt fizettek ki a megoldáshoz alkalmazásokat fejlesztő cégeknek.