Több év után kezd magához térni a lakáshitelpiac

NÖVEKEDÉS A KSH adatai szerint közel 74 ezer új szerződést kötöttek 2014-ben a lakossági ügyfelek

A lakáshitelek állománya 3324 milliárd forintot ért el december végén, amely ha minimális mértékben is, de már megaladta az egy évvel korábbit – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közölt összesítéséből. Ez – állapította meg a KSH – a tavalyi GDP több mint 10 százalékának felel meg. 2011 végén – emlékeztetett a jelentés – először fordult elő, hogy csökkent a teljes hitelállomány összege, majd ez a tendencia 2012-ben és 2013-ban is folytatódott. 2014-ben azonban 0,2 százalékkal, azaz 6 milliárd forinttal emelkedett a lakosságnál lévő hitelek mennyisége.

A teljes hitelállományon belül az állami támogatás mellett nyújtott és támogatás nélküli hitelek között kisebb arányeltolódás történt: míg előbbiek aránya 27-ről 25 százalékra mérséklődött, addig utóbbiaké 73-ról 75 százalékra nőtt. A támogatás nélküli hitelek összegének 70 százaléka volt devizaalapú, 3 százalékponttal, 18 milliárd forinttal kevesebb, mint 2013 végén.

A hitelek minősítésében nem következett be változás az egy évvel korábbihoz képest: a 2009-től tapasztalható arányeltolódás – a problémamentes hitelek irányából a rosszabb minősítésűek felé – megállt. A fennálló szerződések számának 78 százaléka a hitelek minősítése szerint problémamentes volt, 12 százalékuk külön figyelendő, míg 3 százalékuk átlag alatti minősítést kapott. A kétes vagy rossz minősítésű hitelek együttesen 7 százaléknyit tettek ki, e hitelek aránya közel egy százalékponttal emelkedett. Decemberében 84 ezer hiteladós törlesztési késedelme volt 31–60 nap közötti, 72 ezeré pedig a 61, de akár a 365 napot is meghaladta.

Az új kihelyezéseknél viszont látványos emelkedés történt: 2014-ben több mint 54 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 244 milliárd forint értékben. Az engedélyezett hitelek száma az előző évhez képest 32, összege pedig 56 százalékkal nőtt. Ez az alacsony bázis hatása, mivel 2013-ban negatív csúcsot döntött mindkét mutató. Ugyanakkor nemcsak az engedélyezett hitelek száma és összege emelkedett 2013 óta, hanem az egy engedélyezésre jutó átlagos hitelösszeg is, ami 2014-re 800 ezer forinttal magasabb, 4,6 millió forint lett.

Az év folyamán közel 74 ezer lakáshitelt folyósítottak, 254 milliárd forint értékben. Az előző évi, szintén alacsony bázishoz képest a hitelek száma 61, összege 51 százalékkal nőtt. Ami a folyósított hitelek célját illeti, az építéshez nyújtott kölcsönök száma és összege 13 százalékkal nőtt tavaly az előző évhez képest. Az új lakás vásárlásához nyújtott hitelek száma nagyobb (34 százalék), összege kisebb (6 százalék) arányban emelkedett, ennek megfelelően e hitelcél egy folyósításra jutó átlaga egymillió forinttal csökkent.

A KSH adatai szerint 2013-ban még mind a tranzakciószám, mind a szerződött összeg alapján a használt lakások vásárlása dominált: akkor 26 ezer lakásra 114 milliárd forint értékben folyósítottak hitelt. 2014-ben viszont e hitelcél előfordulása 72 százalékkal 44 ezer darabra, összege pedig 61 százalékkal, 184 milliárd forintra bővült.

A hitelcélok közül a korszerűsítés, bővítés aránya a 2011-et megelőző években a hitelek száma alapján 15, összegüket nézve 5-6 százalék körül mozgott. 2013-ra számarányuk 21, összegük több mint 10 százalékra nőtt, ám ez a KSH szerint a lakás-takarékpénztárak adatgyűjtésbe való bevonása után az általuk gyakran nyújtott kisebb összegű, de többször igénybe vett felújítási hitelekkel magyarázható. 2014 végére a folyósított korszerűsítési hitelek száma 16, összege közel 9 százalékra mérséklődött a hitelcélok között. Az egy folyósításra jutó hitel átlagos értéke korszerűsítés, bővítés esetén – a hitelcél jellegéből adódóan – kisebb, mint a lakásvásárláshoz kapcsolódó céloknál: 1,9 millió forint, szemben a 3,4 milliós átlaggal.

A lakáscélú hitelek átlagos futamideje 2013-ban még 13 és fél év volt, ez 2014-re kismértékben csökkent. Az egyes hitelcélok közül a lakásépítésnél egy, az új lakások vásárlásánál közel másfél évvel rövidült az átlagos futamidő, így 15, illetve 14 és fél év körül alakult. A használt lakások vásárlásánál szintén csökkent (fél évvel), míg a korszerűsítésnél, bővítésnél több mint másfél évvel nőtt a megkötött új szerződések időtartama.